Zombor (szerbül: Sombor)

Városnézés Zomborban
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

Szabadka, Újvidék, Zenta és Zombor. A Magyarországról érkező turisták leglátogatottabb vajdasági célpontjai. Most nézzünk körül Északnyugat-Bácska 50 lakosú városában!

 

Baja testvérvárosába érkezhetünk Baja és Hercegszántó felől, de jöhetünk Szabadka és Szeged irányából is. A horvát határ sincs messze; Bezdan vagy Bogojevo mellett híd is van a Dunán, amelyen – útlevél ellenőrzés után – átkelhetünk Horvátországba. Így Zombor meglátogatása összeköthető egy eszéki kirándulással is. Ha több napot maradunk a környéken, akkor érdemes még elugrani a Duna-parti Apatinba vagy megnézni Bács várának romjait.

 

Vonattal is könnyen eljuthatunk Zomborba. 2014 decembere óta egy új, kedvezményes ajánlat is elérhető, amely szerint Budapestről egy útra 12, menettérti útra 20 euró a Bácska-speciál nevű vonatjegy. Tehát ha ezt a lehetőséget választjuk, Szabadkán kell átszállnunk a Zombor felé tartó vonatokra. Pár évvel ezelőtt ez még igazi nosztalgiautazás volt egy vagy két lepukkant és összegrafitizett kohóból kimenekített vagonnal és gőzfűtést biztosító Kennedy dízelmozdonnyal. Ma már az újonnan érkezett, orosz motorvonatok járnak a vonalon.

Zombor vasúti csomópont, így Szabadka mellett Vrbas (Verbász) és Novi Sad (Újvidék) felől is elérhető vonattal. A menetrend ugyan nem kínálati, de a vasúti utazás olcsóbb, mint az autóbuszos utazás. Menetrendért a szerb vasutak honlapját érdemes felkeresni: http://www.srbvoz.rs.

Buszozást választók a helyi busztársaság honlapján kereshetik a menetrendet: http://www.severtrans.rs/red-voznje/ vagy a Belgrád-Zombor viszonylat tekintetében a belgrádi autóbusz-állomás honlapján tájékozódhatunk: www.bas.rs

 

Zombor korábbi neve Czoborszentmihály volt, nevét onnan kapta, hogy a környék a Czobor-család egykori birtoka volt. A Zombor (szerbül Sombor) nevet azután kapta a város, hogy a törökök 1541-ben elfoglalták, majd az elhurcolt lakosságának a helyére szerbek települtek be. Ők kezdték Sombor néven nevezni a települést. A török hódoltság idején a város katonai főhadiszállás volt.

1687-ben szabadult fel a török elnyomás alól, ezután új irányt vett a város fejlődése. Bunyevácok és szerb határőrök telepedtek itt le, a település határőrváros lett. A XVIII. századtól előbb katonai város rangra emelkedett, majd 1749-ben megvásárolta a szabad királyi város rangot. Hamarosan Bács-Bodrog vármegye székhelye lett Zombor, ami gazdasági előnyökkel is járt: a város határában megépült a Ferenc-csatorna és 1870-re elkészült a Szeged-Zombor-Eszék vasútvonal is.

A város a trianoni békeszerződésig megőrizte vármegye-székhely rangját, majd 1941 és 1944 között (Bácska egészével együtt) újra Magyarországhoz tartozott.

 

Többször jártam Zomborban, ám mindannyiszor vonattal érkeztem. Ezért a vasútállomásról kiindulva mutatom be röviden a város néhány érdekességét.

Az állomásról kilépve egy kiállított gőzmozdony és egy park fogad. Ha ezen a parkon (Ivo Lola Ribar parkja) keresztülsétálunk, kijutunk a Karađorđeva utcára, amelyen jobbra kell fordulnunk ahhoz, hogy elérjük a belvárosba vezető utat, a Vojvođanska utat. Elhaladunk a kórház épülete mellett, s kb. 10 perces séta után beérünk a belvárosba. Először a város ortodox templomát, a Szent György templomot pillanthatjuk meg, amelyet a török időkből származó kicsi, görögkeleti templom helyén húztak fel.

Már a város főutcáján bandukolunk; jobbra egy másik templomra is felfigyelhetünk: ez a Szentháromság plébániatemplom, amelyet ferences szerzetesek építettek és 1763-ra készült el.  A templom szomszédságában található a városi piac.

Amennyiben továbbsétálunk a főutca boltokkal szegélyezett, nyüzsgő részén, kiérünk a város főterére. A városközpontot a Városháza épülete uralja. Ezen a helyen állt a Czobor család vára. Ha körbejárjuk az épületet, két különböző időpontot fedezhetünk fel, a városháza két homlokzatán: az egyik 1718, amikor kastélyként megalapozták a mai épület elődjét; s 1842-t, amely a jelenlegi épületforma elnyerésére utal. A Városháza környékén, nyáron, számos kávézó, kertvendéglő települ ki az utcára.

A főutca folytatódik, s a Vásártérbe torkollik. Valaha itt tartották a heti vásárokat és piacokat. Ma már részben park található itt: a Hősök parkja (Park Heroja). A park szélén áll a 70 éven keresztül épített Karmelita vagy más nevén Szent István király templom. Átellenben pillanthatjuk meg az egykori vármegyeháza hatalmas épületét. Az épület dísztermét díszíti Szerbia legnagyobb olajfestménye, amely egy 4 x 7 méteres kép, amelyet a zentai csatáról festett Eisenhut Ferenc.

 

Érdemes barangolni Zombor belvárosában! Egymás mellett láthatunk különböző korokból származó és különböző építészeti jegyeket magán viselő épületeket, s a város ódon hangulatát maximum a ma már bezárt Internacion szálló vagy a központi áruház szocialista „remekműve” zavarja meg.

© 2014-2020 by Sali Zoltán. All rights reserved

  • vimeo
  • Twitter Clean
  • facebook