BalkánUtazó

A délkelet-szerbiai Niš történelmében is nagy szerepet játszott az Oszmán Birodalom. A város 1375-től – rövidebb megszakításokkal – egészen 1878-ig török megszállás alatt állt. Fekvése stratégiai – és ezt jól tudták a szerbek és a törökök is, így a település fontos harci események színtere volt. Ilyen volt az első szerb felkelés is (1804-1813), amelynek célja a török elnyomás alóli felszabadulás és az önálló szerb nemzetállam létrehozása volt. A Szerbia-szerte zajló harcok kezdetben tárgyalásokra késztették a törököket, ám a szerbek, 1809-ben, Niš mellett vereséget szenvedtek. A szerb felkelők vezetője belátta, hogy nincs esélye a megtorló török csapatok ellen, ezért a város határában magát és csapatát felrobbantotta (fegyvereikkel nem a törököket, hanem a közeli lőporos hordókat célozták meg). A mártírhalált halt, közel ezer fős szerb csapat ezzel a tettével a török katonák halálát is okozta.

Hursid pasa rendeletére a szerb felkelők koponyáiból egy hatalmas tornyot kellett építeni, Niš városában, amelynek célja az volt, hogy elrettentse a szerbeket a további felkelésektől. Megépült a Ćele kula vagyis a Koponya torony. Ez ma a város egyik nevezetessége, amelyet mindenképpen nézzünk meg, ha Nišben járunk. Márpedig Niš határában sokan elhaladnak, miközben Görögország vagy Bulgária felé autóznak. Térjünk le a főútról vagy szálljunk le a vonatról és nézzünk szét Niš belvárosában.

 

A kb. 185000 fős Niš Szerbia harmadik legnépesebb városa (Belgrád és Újvidék után). Kitűnő fekvése fontos közlekedési csomóponttá teszi. Itt ágaznak el a Belgrád felől érkező autóutak és vasútvonalak: a kelet felé vezető közlekedési folyosó Bulgária-Isztambul és Kis-Ázsia felé vezet; míg dél felé Macedónia és Görögország felé folytathatjuk utunkat.

 

A város látnivalóiról dióhéjban:

 

Ćele kula (Koponya torony): Az eredetileg 5 méter magas Koponya toronyba 952 koponya volt szabályos rendben befalazva, mindegyik arccal kifelé. Az 1809 őszére elkészült toronyból azonban a helyi lakosság elkezdte – titokban, általában az éj leple alatt – kibontani a maradványokat és azokat ortodox szertartás szerint a helyi temetőben helyezték végső nyugalomba. A város török alóli felszabadulásának időpontjában már csak kb. 500 koponya volt befalazva a toronyba. A XIX. század végétől a Koponya torony egyre inkább a szerb nemzeti öntudat szimbólumává vált, így 1892-ben kápolnát építettek fölé. Később emlékhellyé alakították át, felújították és napjainkban múzeumként tekinthető meg. A falban – eredeti állapotban – ma kb. 60 koponya van még beágyazva.

A Koponya torony keddtől péntekig 9 és 19, szombaton és vasárnap 9 és 17 óra között látogatható. A múzeumba 150 dínár a belépő. Megközelítése: a város keleti részén található múzeum a Katonai kórház mellett helyezkedik el. A központból a várost kelet felé elhagyó főúton kell kiautózni (vagy sétálni), ez a Bulevar Dr. Zoran Đinđića. A niši múzeumok elhelyezkedését az alábbi honlap térképén nézhetjük meg: http://narodnimuzejnis.rs/?page_id=55

 

Niš erődje, a Tvrđava: A város központjában, a Nišava folyó partján áll a niši erőd. A stratégiai helyszínen, a történelem során számos alkalommal emeltek erődöt; amely mai képét csak 1723-ra nyerte el. A törökök által építtetett erőd a korábbi, római, bizánci és középkori várak alapjaira épült.

A 22 hektáron elterülő Tvrđava egy sokszög alaprajzú, 8 bástyával és 4 nagy kapuval rendelkező, vizesárokkal körülvett erődrendszer volt. Napjainkban, a dél felé néző, Isztambuli-kapu az erődrendszer fő bejárata. Ez a kapu pontosan a belváros felől érkező út illetve a Nišava folyón átívelő híddal szemben található.

Lépjünk be az Isztambuli-kapun! Balra az egykori Hamam, azaz a török gőzfürdő épületét pillanthatjuk meg. A gyönyörű állapotban megmaradt fürdő épületébe a Nišava folyó vizét vezették, szűrték és melegítették fel. A Hamam ma étteremként funkcionál.

A kaputól jobbra a fegyver- és lőszerraktár kapott helyet. Itt készítették, javították és tárolták a különböző hadi felszereléseket. Az épületet 1972-ben felújították, ma művészeti galéria.

Az erőd fontos műemléke még Bali bég mecsetje, amely a terület központi részén található. A minaret nélküli török szentély alapjai az 1500-as évek elején épült. Később bővítették, s két új helyiséget építettek hozzá, amiben a török könyvtárat helyezték el 1868-ban. A mecsetnekez a része azóta megsemmisült.

Az erőd ma a nišiek kedvelt pihenő- és sétálóhelye, amely főként az alkonyati órákban népszerű. Felmászhatunk a várfalakra, barangolhatunk a sétautakon, beülhetünk egy kávéra valamelyik Isztambul-kapuhoz közeli kávézóba, de információs iroda és ajándékbolt is működik a területen. Nyáron szabadtéri színházi előadásokat is rendeznek az erőd falai között.

 

Az Isztambuli-kapuval szemben, a folyó túloldalán van a város főtere, a Milan király tér, azaz a Trg Kralja Milana. A tér közepén áll a honvédő felszabadítók emlékműve, amely a törökök, bolgárok és németek ellen vívott honvédő háborúknak állít emléket. A szoborcsoportot 1937-ben avatták fel. A tér egyik oldalát XIX. század végén épült, egyemeletes épületek határolják, melyek földszintjén üzletek és kávézók nyíltak. A tér keleti oldalán pedig az 1968-ban átadott Hotel Ambasador toronyháza magasodik. Az állami tulajdonú szálloda 2012-ben szűnt meg, azóta üresen áll.

 

Az Isztambuli-kaputól és a főtérről távolodva – miután keresztezzük a városon áthaladó főutat – a sétálóutcára jutunk. Üzletek, áruházak, éttermek és kávézók sokasága vár minket, de ha továbbsétálunk dél felé, eljutunk Niš híres étterem-negyedébe, a Kazandžijsko sokače-be. Könnyen felismerhetjük ezt az ici-pici városrészt, mert itt a nap minden szakában nyüzsgés van, az itt található tucatnyi – szerb specialitásokat kínáló étterem – mindig tömve van; elsősorban helyiekkel. S ennek köszönhetően a grillezés illata és füstje teríti be a városrészt.

A negyed bejáratánál található egy bronzszobor, amely a városban élt Stevan Sremac írónak és a főművében megjelenő főhősnek és vadászkutyájának állít emléket.

 

Niš megközelítése:

 

Autóval a Belgrád-Niš-Skopje autópályán érhető el a város, de érkezhetünk Szófia felől is, az E80-as főúton. Niš Belgrádtól 240, Szófiától 150 km-re fekszik. Budapesttől kb. 600 km, míg Thesszalonikitől 400 km választja el. A városból északkelet felé kivezető E771-es út (térképeken 25-ös, google maps-en 35-ös számú főút) Szerbia keleti részével (Zaječar) és a Duna-mente településeivel köti össze.

 

A város vasúti csomópont is, csak éppen a Szerbiában zajló vasútépítési munkák miatt (2023-ban) szinte sehová nem lehet vonattal eljutni... Belgrádba is csak mindenhol megálló, hihetetlenül lassú személyvonatokkal (napi 4 pár) utazhatunk, minden gyorsvonat megszűnt. Emellett még Zaječar felé van 2 vonat naponta. A Szkopje, Thesszaloniki és Szófia felé tartó járatok 2020 óta szünetelnek. Menetrend a szerb vasutak honlapján található: http://www.srbijavoz.rs

A vasúti utazás lassú, azonban a menetjegyek olcsóbbak, mint a buszjegyek.

 

Az autóbusz-állomás az erőd tövében, az Isztambuli-kaputól nyugatra található, a piac mellett. Az ország minden tájára indulnak járatok, a legsűrűbb az összeköttetés Belgráddal. A Belgrád-Niš közötti autóbuszok menetrendjét a www.bas.rs honlapon találhatjuk, de hasznos az országos buszkereső weboldala is: www.polazak.com! A Nišből induló járatokról helyben vagy a helyi társaság honlapján tájékozódhatunk: http://www.nis-ekspres.rs/pdf/srv/NIS.pdf