BalkánUtazó

Sokan szeretik összehasonlítani a Világ városait, és különböző jelzőket aggatni rájuk. Sárospatak, mint Bodrog-parti Athén; amelynek szerbiai megfelelője is van: Újvidék (Novi Sad), a Duna-parti Athén. Az Ovčar-Kablar szoros kolostorvidékét pedig sokan egyenesen a szerb Athoszként emlegetik. Nos, én annyira nem szeretem ezeket a megnevezéseket, de ha valamerre járok, kéretlenül is párhuzamot vonok. Ezért írtam Užice város bemutatásánál, hogy a település számomra Salgótarjánt juttatja az eszembe. Tudom, ez sokaknak nem éppen a legvonzóbb jelző; sőt egyeseknek akár taszító is lehet.

 

Amikor Sremski Karlovci-ban jártam, Szentendre ugrott be. Kisváros (vagy inkább egy nagy falu) a Duna partján, közel egy nagyvároshoz, Újvidékhez. A városközpont soktornyú, azaz tele van templomokkal; és nevezetes épületekkel. Iskolái Szerbia-szerte elismertek. S nem utolsó sorban egy kisebb hegység, a Fruška Gora (Tarcal-hegység) lábánál fekszik. Hasonlóképp’, mint Szentendre a Visegrádi-hegység lábánál. Sokan csak elrobognak a Duna túlpartján található autópályán dél vagy éppen észak felé, s ha pihenni támad kedvük, inkább egy autós pihenőben vagy egy benzinkútnál állnak meg. Pedig megtehetnék ezt egy szép kisvárosban is, s ehhez csak egy 10-15 km-es kitérőt kell tenni. Úgyhogy térjünk le az autópályáról Újvidéknél (vagy Beška településnél) és tartsunk pihenőt Sremski Karlovci-ban!

 

A térképeken Sremski Karlovci-t találunk, de a városnak magyar vonatkozású neve is van: Karlóca. Így már sokaknak ismerősen csenghet a név, hiszen a történelemórákon biztosan elhangzott: Karlócai-béke.

A XIV. században még Karon néven említett települést 1521-ben elfoglalták a törökök, akik 170 évig itt is maradtak. 1699 januárjában azonban – az oszmán-osztrák háború lezárásaként – itt kötötték meg a Karlócai Békeszerződést. Eredményeként az oszmánok átengedték az osztrákoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt (Temesköz kivételével) és Szlavóniát. Ezzel Magyarország nagy részén az oszmán hódoltság véget ért. Rögzítették, hogy új, határszéli várak nem épülhetnek, de a meglévőek állapotát meg kell őrizni. Szabadabbá vált a kereskedelem és lehetővé tették a keresztények szabad vallásgyakorlását az Oszmán Birodalomban.

 

Karlovci (Karlóca) innentől a szerb ortodox metropolita székhelye lett. A város gyorsan fejlődött, a szerb szellemi élet központja lett, és a szerb nemzeti mozgalmak egyik szülőhelye. Itt alapították meg (1791-ben) az első szerb gimnáziumot és 1794-ben, Kijev után a Világon másodikként, megalakult az ortodox papnevelde.

1848 májusában a városban zajlott a szerb népi-egyházi gyűlés, ahol a Bécs érdekeit szolgáló érsek a magyarok ellen hangolta a szerbeket. A gyűlésen kinyilvánították a szerb nemzet függetlenségét a Habsburg-házon belül. Ezután Szerémség, Bánát és Bácska egyesítésével megalakult a Szerb Vajdaság, amelynek első központja Sremski Karlovci (Karlóca) lett. 1849-től a szerbek elsőszámú egyházi vezetőjének, a pátriárkának a székhelye volt.

A karlócai patriarchátus 1920-ig létezett, ekkor egyesült a belgrádival és létrejött az egységes szerb patriarchátus.

 

A kisváros központjában szinte minden épület műemlék, megéri itt egy sétát tenni! Karlócában kilenc kisebb-nagyobb templom és kápolna áll, ezért feltétlenül sétáljunk fel a Magarčev breg kilátóponthoz, ahonnan szép panoráma tárulkozik elénk: látjuk a soktornyú várost és a hömpölygő Dunát is.

A település legnevezetesebb épülete a patriarchátusi palota és annak parkja. Megcsodálható az 1762-ben épült ortodox székesegyház, a Béke kápolnája és a teológiai iskola épülete is. A főtéren áll a négyoroszlános kút (Česma Četiri lava). A látnivalókról és műemlékekről a http://www.karlovci.org.rs/monuments.html honlapon olvashatunk röviden, angol nyelven is. De elég csak térkép nélkül bolyongani egyet a városban, úgyis megtaláljuk a nekünk tetsző helyeket és építményeket.

 

Sremski Karlovci (Karlóca) a bor városa is. A Fruška Gora lejtőire felfutó szőlőültetvények révén már a középkorban Európa híresebb borvidékei közé tartozott. A szőlőtermesztés és borászkodás ma is fontos szerepet tölt be, több tucat család foglalkozik e mesterséggel. A helyi specialitás a bermet, amely szerémségi vörösbor és a Fruška Gora hegyei között növő 20 féle gyógynövény párlatából készült likőrféleség. A belvárosban és attól kicsit távolabb néhány tucat pince kínál borkóstolókat. A borászatok elérhetőségét itt találjuk: http://www.karlovci.org.rs/wineries.html

 

Ha kirándulni szeretnénk a Fruška Gora lankái között, Stražilovo lehet jó kiindulópont. Ez a kis üdülőközpont a várostól 4 km-re fekszik, s innen indulnak a hegység belsejébe és a Fruška Gora kolostoraihoz vezető jelzett turistautak.

 

A város megközelítése:

 

A Duna jobb partján található Sremski Karlovci kb. 10 km-re van Újvidéktől; így Vajdaság székhelyénél érdemes letérni a Szabadka-Belgrád autópályáról. Petrovaradin (Pétervárad) után már Sremski Karlovci következik.

 

A település vonattal is megközelíthető, az Újvidék-Belgrád vasúti fővonal felújítása befejeződött. A vonatközlekedés sűrű a két város között és a "Regio" vonatok megállnak Sremski Karlovci-ban. A vasúti menetrendi kereső címe: https://srbijavoz.rs/

Országos autóbuszos menetrendkereső: https://www.polazak.com/en/

Újvidékről a sűrűn közlekedő elővárosi autóbuszok egyikével (61-es jelzésűvel) is elérhetjük a látnivalókat. Menetrend az alábbi honlapon: http://www.gspns.co.rs/red-voznje.php