Valjevo

Tešnjar
Tešnjar

A Tešnjar ódon házai
A Tešnjar ódon házai

Gradac folyó
Gradac folyó

Tešnjar
Tešnjar

1/32
Városnézés Valjevóban
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

A Montenegró felé vezető úton (akár vasúton utazunk vagy közúton érkezünk) Valjevo Belgrád után az első nagyobb és jelentősebb város. Közel 60000 fős lakosságával a Kolubara folyó térségének központja, emellett Nyugat-Szerbia egyik legkülönlegesebb hangulatú városa. Fekvése is kedvező, a várostól délre kezdődnek a hegyvidéki területek, amelyek egészen a montenegrói tengerpartig elkísérnek.

 

Én is többször átutaztam a városon, de 2014 októberében sikerült is eltöltenem néhány napot Valjevóban és környékén. Ez alapján állíthatom, mindenképpen érdemes pihenőt beiktatni és megismerkedni a település érdekességeivel.

Valjevót és környékét érintette leginkább a 2014. májusi Yvette ciklon okozta pusztítás. A hegyvidéki területekről lefutó Kolubara folyó és az abba torkolló kisebb patakok nem tudták elvezetni a két nap alatt lehullott, félévnyi csapadékot. A medréből teljesen kilépő Kolubara Valjevo nagy részét elöntötte, a belváros szinte egésze víz alatt volt.

Októberben már csak egy kis patak képét mutatta a Kolubara, a folyómederben és környékén azonban még fellelhetőek voltak a pusztítás nyomai. A belvárosi sétálóutcákon vagy a Tešnjar negyed házai között bandukolva azonban mára már semmit nem emlékeztet az áradásra.

 

A város látnivalói:

 

Tešnjar negyed: A Tešnjar Valjevo legöregebb városrésze, amely a Kolubara folyó jobb partja és a szomszédos dombok közé ékelődik be. Tulajdonképpen egy hosszú, macskaköves utca, amely két oldalán, régi, török időkből származó egy- vagy kétszintes épületekkel van szegélyezve. Az épületek mindegyikében boltok és kézműves iparosok műhelyei voltak (és részben vannak is); tulajdonképpen ez volt a XIX. századi, török uralom alatti Valjevo bazár negyede (egyben a város központja).

Napjainkra is megőrizte a városrész eredeti hangulatát. A kis házak földszintjén kocsmák, éttermek sorakoznak, de néhány épületben még iparosok is dolgoznak és kínálják portékájukat: van gyertyaöntőműhely, pálinkafőző-készítő kisiparos, rézműves és fazekas is. Némelyik házban pedig borbély vagy fodrász dolgozik.

A negyed képét színesíti, hogy egyes épületeket teljesen felújítottak, másokat pedig még omladozó állapotukban láthatjuk. A Tešnjar elsősorban estétől telik meg élettel, az ivók és sörözők nagy része csak az esti órákban nyit ki. Sok helyen megkóstolhatjuk a Valjevói Sörgyár csapolt sörét, amit csak a városban, és szűkebb környezetében árusítanak. Ahol a csapolt változat is kapható, ott erre egy egységes, piros betűs tábla hívja fel a figyelmünket.

Információim szerint augusztusban tartják a Tešnjari Éjszakák nevű programsorozatot, amely kulturális programokat kínál a negyedbe látogatóknak.

 

Nenadović torony: A belvárostól mintegy 20 perces sétára, egy kis domb közepén található a város másik jelképe, a Nenadović torony (Kula Nenadovića). A tornyot Jakov Nenadović építtette 1813-ban, célja egy stratégiai helyen fekvő katonai torony létrehozása volt, amely a város védelmét szolgálta. Még építésének évében elfoglalták a törökök, akik börtönként folytatták a hasznosítását. 1836-ban Valjevo felszabadult a török uralom alól, ezután a XIX. század végéig lőpor tárolására használták a tornyot.

A nagyjából négyzet alakú, kőből épült, mintegy 17 méter magas torony négy emeletből áll. Napjainkban teljesen felújítva, múzeumként funkcionál. Hétfő kivételével naponta megtekinthető 9:30 és 17 óra között, de pénteken hosszabbított, vasárnap pedig rövidített látogatási idővel.

 

A "Muszlim-ház" (Muselimov Konak): A "Muszlim-ház" a város legöregebb, máig fennmaradt épülete, amely a XVIII. században épült. A téglalap alaprajzú, verandás épület a valjevói török adminisztratív körzet hivatala volt. A közigazgatási hivatalok a földszinten kaptak helyet, míg a pincerészt börtönként használták. Ebben a börtönben raboskodott Aleksa Nenadović és Ilija Birčanin, akiknek a Kolubara partján történt lefejezése indította el az első szerb felkelést. A XIX. század végén iskola, majd napjainkban múzeum működik az épület falai között (amely az első és második szerb felkelést mutatja be). Nyitva tartása a Nenadović toronyhoz hasonló.

 

A Valjevói Nemzeti Múzeum: A múzeum főépülete 1870-ben épült és általános- és középiskola kapott benne helyet. Ma a város gimnáziuma a szomszédos épületben működik, az egykori általános iskola helyén 1951-ben nyílt meg a Nemzeti Múzeum. Nyitva tartása a Nenadović toronyhoz és a "Muszlim-házhoz" hasonló.

 

Knez Miloša utca: A Tešnjarral szemben, a Kolubara folyó bal partján találjuk a mai Valjevo központi sétálóutcáját és fő bevásárló negyedét. Itt is üzletek, kávézók, éttermek sokasága található, de a hangulata teljesen más, mint a Tešnjarnak. Ez a modern városközpont, amelynek városképe a XX. század elején alakult ki (akkor, amikor Tešnjar veszített fontosságából). Ma ez a közigazgatás és oktatás központja is, itt működik a helyi bíróság, itt található a Valjevói Gimnázium és a valjevói Grand hotel épülete is.

 

Az utca a Živojin Mišića térbe torkollik. A tér középpontjában a névadó első világháborús parancsnok szobra áll. Innen látható a Grand szálló épülete, a "Muszlim-ház" és a Nemzeti Múzeum is, de gyalogos hídon átkelhetünk a Kolubaran, ahol már a Tešnjar  macskaköves utcája vár.

 

Vidrak: A Vidrak egy domb a város délnyugati részén, a Tešnjar negyed felett, amely onnan is közelíthető meg a legkönnyebben. A parkosított dombon több kilátópontot is kialakítottak, ahonnan tiszta időben a város nagy része látható. Emellett itt kapott helyet az 1960-ban felavatott Forradalom Emlékműve is. A hatalmas, alumíniumból és más fémekből emelt szobor a város központjából is látható.

 

Gradac folyó kiránduló negyede: A Kolubara folyó jobb parti, kis mellékfolyója a Gradac. A Gradac folyó szorosa egy több, mint 20 km hosszú szűk völgy, amely Valjevo határában ér véget. Itt vízimalmok (és abból átalakított éttermek), kávézók, kirándulóösvények és kisebb-nagyobb zúgók várják a városból kiszabaduló kirándulókat. Megközelítése a Tešnjar negyed felől a legkönnyebb. A Tešnjar macskaköves utcája a forgalmas Knez Mihailova útba torkollik. Ezen kell továbbsétálnunk, amíg el nem érjük a vasúti hidat. A vasúti híd után közvetlenül jobbra kell fordulni - ez az utca már a Gradac folyó partján kanyarogva éri el a kirándulórészt.

 

A város megközelítése:

 

Valjevo több fontos főút metszéspontjában fekszik. A Magyarország felől érkező autósok két módon juthatnak el a városba legegyszerűbben. Aki Belgrádig az autópályát választja, annak Belgrádtól délnyugatra a 22-es főútra kell letérnie (ez a Čačak felé vezető főút, amely Lazarevac város után balra, a hegyek felé fordul). Valjevo felé Lazarevac város után a 4-es úton kell folytatni az utunkat. Ez egy forgalmas út, jelentős kamion és teherautó forgalommal. Belgrádtól kb. 100 km-re fekszik a város.

 

A másik lehetőség, hogy már Újvidéknél elhagyjuk az autópályát, és a Fruška Gorán átvezető úton érjük el Ruma majd Šabac városát. Šabac után a 21-es úton kell autóznunk Valjevóig, amely viszont egy gyér forgalmú főút, amely ráadásul szép, dombvidéki tájon halad keresztül. Ez Újvidéktől kb. 140 km-es autózást jelent.

Valjevótól délre a 21-es úton folytathatjuk utunkat Požega, Užice, Zlatibor, Prijepolje majd a montenegrói tengerpart felé, de a 111-es mellékrendű úton Bajina Bašta felé is elkanyarodhatunk, amely a Tara Nemzeti Park kapuja.

 

Tömegközlekedéssel is egyszerű az eljutás a városba, hiszen Valjevo a Belgrád-Bar vasútvonal fontos állomása, ahol a bari gyorsvonatok is megállnak. A napi 2 pár bari gyorsvonat Topčider állomásról (Belgrád külvárosában) indul és érkezik, míg a Valjevót érintő belföldi személy- és gyorsvonatok Beograd Centar állomásról közlekednek és ide is érkeznek. Ebből a vonattípusból 5-6 pár közlekedik naponta, menetrendjük a szerb vasút honlapján található: www.srbvoz.rs

Busszal utazva is nagy kínálattal találkozhatunk, ám a menetidő az útiránytól függően változik. Átlagosan két órás útra számítsunk. Belgrádból gyakran indulnak járatok (nem a főpályaudvar közvetlen szomszédságában lévő buszpályaudvarról, hanem az amelletti Lasta autóbusz-állomásról!!). Délelőtt például 7:15-kor, 8:00-kor, 10:30-kor és 11:15-kor. Valjevóból Belgrádba visszatéréshez is számos járatot vehetünk igénybe; délután 12-kor, 13:30-kor, 14:30-kor, 16:50-kor, 18 órakor és 19:45-kor is indulnak buszok. A menetjegy ára a busztársaságtól függően változik. A vasúti jegyek ára általában az autóbuszjegyek árának fele.