A Trebević-hegy

Felvonóval Szarajevó belvárosából a Trebević-hegy kirándulóövezetébe
A 2018-ban átadott felvonó
A 2018-ban átadott felvonó

press to zoom
A felvonó alsó állomása
A felvonó alsó állomása

press to zoom
A felvonó felső állomásánál
A felvonó felső állomásánál

press to zoom
A 2018-ban átadott felvonó
A 2018-ban átadott felvonó

press to zoom
1/15
Kirándulás Szarajevóból: az új kabinos felvonóval a Trebević-hegyre
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

Szarajevó központjából 9 perc alatt a Trebević-hegyre juthatunk, ha kipróbáljuk a 2018. tavaszán átadott kabinos felvonót. A mai kötélvasút ősét 1959. május 3-án adták át a szarajevóiaknak. Az alsó állomás a Szarajevói Városháza tőszomszédságában, 583 méter tengerszint feletti magasságban volt, innen 12 perc alatt repítette a 4 személyes kabinokból álló felvonó az utasokat az 1160 méter magasságban kialakított felső végállomásra. Itt kilátóteraszt és éttermet nyitottak, majd számos jelzett turistaút is létesült.

 

A népszerű kötélvasút 1989. őszén szűnt meg, addigra igen leromlott az állapota és a további javítgatásokat megtiltották.

Szarajevó ostroma és a bosznia-hercegovinai háború alatt a teljes infrastruktúrát megsemmisítették, így a napjainkban újranyitott felvonót a nulláról kezdték építeni az egykori nyomvonal mentén.

 

A 2017-ben kezdődött kivitelezési munkák során egy 33 „kosárból” álló kötélpálya-rendszert hoztak létre, amelyek közül 5 kabint az olimpiai körök színeire festettek, míg egy Bosznia-Hercegovina zászlajának mintáját követi. Mindez az 1984-es téli olimpiának állít emléket és Szarajevó egységét és többnemzetiségét szimbolizálja. A többi felvonókabin fekete.

A Szarajevó óvárosától délre emelkedő Trebević legmagasabb pontja 1629 méter, de a felvonó ma is csak 1160 méteres magasságba repíti fel utasait. A Jahorinával szomszédos Trebević csúcsára jelzett turistautakon juthatunk fel.

 

Már az Oszmán Birodalom befolyása alatt fontos katonai szerep hárult a hegyre, hiszen lejtőiről egész Szarajevó belátható. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején katonai jelentősége tovább nőtt, erre számos kisebb – ma romokban heverő – erőd építése utal.

Trebević a XX. században már a szarajevóiak piknikező és kirándulóterülete volt. A korábban kopár hegyoldalak kezdtek beerdősülni, és egyre több jelzett erdei sétautat jelöltek ki. A fejlődő turistainfrastruktúrát turistaházak építése követte, az első ilyen kunyhót 1896-ban avatták fel. A Dobre vode-i turistaházat, amely ma is várja a kirándulókat, 1907-ben nyitották meg.

 

A II. Világháború után további fejlesztések történtek, sőt a Szarajevói Egyetem Erdészeti kara egy botanikus kertet is kijelölt a hegyen. 1975-ben a Trebević csúcsán 60 méter magas telekommunikációs tornyot húztak fel, ami viszont a túrázók és hegymászók igen komoly tiltakozását váltotta ki. Sajnos, az adótorony ma is a hegy csúcsán rontja a látképet.

 

Az 1984-ben megrendezett Szarajevói Téli Olimpia keretében a Trebević-hegyen épültek meg a téli bob- és szánkópályák, amely akkoriban a legmodernebb ilyen jellegű sportlétesítmény volt a világon. A bobpályák romjait ma is megnézhetjük, a felvonó felső végállomásától néhány perces sétára találjuk őket.

 

A kabinos felvonó átadásával a Trebević ismét a város fontos kirándulóövezete lett. Új tájékoztató táblák, térképek mutatják az utat a környék látnivalóihoz és kilátópontjaihoz. Ám sétáink során sose térjünk le a kijelölt és jelzett utakról, mert a délszláv háborúban elaknásított helyszínen járunk!! Az aknamentesítés folyamatos, de közel sem ért véget! Mai napig sok piros, halálfejes aknaveszélyre figyelmeztető táblát és elkerített (elszalagozott) területet láthatunk, ahová életveszélyes bemenni! Mindenképpen csak és kizárólag a kijelölt útvonalakon mászkáljunk, azokról soha és semmilyen okból ne térjünk le!

 

A felvonóval kapcsolatos infókat (üzemidő, árak, térképek a kiránduló-útvonalakról) az alábbi honlapon lehet megnézni: https://www.zicara.ba/