Pirin-hegység

Bulgária legalpesibb jellegű magashegysége
Túrázás a Pirin Nemzeti Parkban
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

A Pirin a Balkán-félsziget harmadik legmagasabb hegysége a bolgár Rila és a görög Olümposz után. Legmagasabb csúcsa, a Vihren 2914 méter tengerszint feletti magasságban tetőzik, s ez csak 11 méterrel alacsonyabb a Rila-hegységben található Muszala-csúcsnál, amely a Balkán-félsziget teteje.

 

Legismertebb része a Márvány-Pirin, amelynek főgerince csak néhol ereszkedik 2500 méter alá. A vakítóan fehér kőzetből álló vonulatok a legszebb és legnehezebb túrákat tartogatják. Itt található a híres Koncseto-nyereg (Csikó-nyereg), egy mindössze másfél méter széles gerinc, ami az elbeszélések szerint onnan kapta a nevét, hogy csak lovagló ülésben lehet rajta átkelni, de a Márvány-Pirin része a Vihren csúcsmászás is.

 

A hegység alpesi jellegű tájképét színesíti, hogy több száz kisebb-nagyobb tengerszem vize csillog az egykori gleccserek által kivájt mélyedésekben. A fagyaprózódás következtében pedig számos rövidebb-hosszabb kőfolyás és rengeteg kőtenger alakult ki a magasabb régiókban.

Az eldugottabb hegyoldalakat öreg balkán- és páncélfenyvesek borítják, míg az erdőhatár felett június-júliusban csodaszép virágpompába boruló alhavasi rétek találhatóak. Sajnos, a Banszko környéki hegyoldalakon – a sípálya-fejlesztés következtében – az utóbbi évtizedben jelentős mennyiségű fát vágtak ki. Ez az erdőirtás veszélyeztette a Pirin-hegység UNESCO Természeti Világörökség státuszát is, amelyet még 1983-ban kapott meg. A hegység 1962 óta nemzeti park.

 

A Pirin-hegység geológiája:

 

A Balkán-félsziget rendkívül bonyolult felépítésű terület. Egy domborzati térképre pillantva azonban – leegyszerűsítve – feltűnik, hogy a félszigetet két domináns hegység határolja: az egyik az Adriai-tenger partvonalát követő Dinári-hegység, amely Albániától délre észak-déli irányú hegységekben folytatódik, míg a másik egyértelmű „határhegység” a Balkán-hegység (Sztara Planina), amely viszont nyugat-keleti csapásirányú.

 

E két fiatal lánchegység között található a Balkán-félsziget ősi magja, amelyet összefoglaló néven Trák-Makedón-Pelagóniai-rögvidéknek nevezünk. Ez az „ősi mag” elsősorban óidei kristályos kőzetekből (gránit és kristályos palák) épül fel. A Dinári- és Balkán-hegységek kiemelkedésével párhuzamosan e rögvidék összetöredezett és különböző kiterjedésű rögök mozaikjává vált. E „mozaik” legkeletebbi része a Trák-rögvidék, amelynek része a Pirin, a Rila és a Rodope is. Bár viszonylag nagy átlagmagasságú hegységek ezek, mégis szerkezetmorfológiailag csak újból kiemelt, azaz megfiatalodott röghegységekről van szó.

 

A Sztruma és a Meszta folyók által határolt Pirin tehát egy röghegység (kiemelt sasbérc), még ha magassága és domborzata alapján nem is erre gondolnánk először!

 

Legidősebb felépítő kőzetei különböző átalakult kristályos kőzetek, például gnejszek, kristályos palák és átkristályosodott mészkő, azaz márvány. Ezeket az ős- és óidei kőzeteket a harmadidőszakban lezajlott megfiatalodás, azaz újabb kiemelkedés emelte a magasba. Ekkor kezdett kialakulni a hegység mai arculata és formakincse. Az erős kiemelkedésnek hála a jégkorszakokban eljegesedett és ennek köszönhető a Pirin jellegzetes glaciális formakincse: a gleccserek által kialakított völgyek és mélyedések, a bennük megülő tavakkal, a tengerszemekkel.

 

A Pirin-hegység három fő részre osztható. Az Északi-Pirin a legmagasabb, része a közel 50 km hosszú, 2500 méternél magasabb, márványból álló főgerinc, a Márvány-Pirin. A Középső-Pirin átlagmagassága már csak 1800-2000 méter és a jégkorszakban – az Északi-Pirinnel ellentétben – nem jegesedett el, így itt nem találhatunk éles gerinceket, meredek csúcsokat és tengerszemeket. A Déli-Pirin pedig délnyugat felé fokozatosan lealacsonyodó, középhegységi, lombos erdővel borított terület. A magashegységiből mediterránná váló éghajlat pedig Melnik városának környékén már kopár és „badlandesedett” tájat hoz létre, itt találhatóak a híres melniki földpiramisok.      

 

A Pirin-hegység megközelítése:

 

A hegységben június közepétől október elejéig tart a túraszezon. Banszko környékén pedig decembertől április végéig tart a téli síszezon.

A túrák kiindulópontja elsősorban Banszko és Dobriniste, mindkét település megközelíthető a Rodope-vasúttal Szófiából, Szeptemvri átszállással. Melnik városa felől is elérhető a hegység belseje, de Melnik megközelítése tömegközlekedéssel sokkal nehézkesebb (mindössze napi egy buszjárat köti össze Szófiával).

 

A vonatnál gyorsabb, átszállásmentes buszjáratok kötik össze Banszkót a bolgár fővárossal, de a Predel-hágón át Blagoevgrad (vasútállomásáról Szófia felé indulnak vonatok) is elérhető számos közvetlen járattal.

 

A Rodope-vasútról itt, míg Banszko látnivalóiról és megközelítéséről itt olvashatsz honlapomon.

 

A hegység elérése Banszko felől:

 

2019. nyarán a Banszkóból induló kabinos felvonó augusztus 1-je és szeptember 1-je között naponta 8 és 18 óra között járt folyamatosan, míg szeptember 2. és 15. között 8 és 16 óra között lehetett igénybe venni. Ez a másfél hónap a pirini túra-főszezon. Júliusban és szeptember második felében csak hétvégente lehet a kabinos felvonóval utazni. Ára a nyári időszakban egy irányban 20 BGN, oda-vissza utazásra 24 BGN volt (2019-ben).

 

Olcsóbb tömegközlekedési lehetőség a Pirin-hegység belseje felé a július 1. és szeptember 15. között közlekedő minibusz-járat, amely Banszko vasútállomása elől indul a Vihren-menedékházhoz. 2019-ben Banszkóból 8:30, 13:20 és 17:00, míg a Vihren-háztól 9:20, 14:10 és 17:50 volt az indulási időpont. Egy útra 8 BGN volt a jegy ára. A kisbuszok mindkét irányban megállnak a kabinos felvonó alsó állomása mellett található szálloda (Kempinski Hotel Grand Arena) előtt is.

 

A Szeptemvri és Banszko (illetve Dobriniste) között közlekedő kisvasút menetrendjét a bolgár vasút honlapján található menetrendi keresőben nézhetjük meg: www.bdz.bg

 

A Szófia és Banszko között közlekedő buszjáratok aktuális indulási időpontjait a www.centralnaavtogara.bg honlapon kereshetjük ki.

 

A hegység elérése Dobriniste felől:

 

Dobriniste városától 12 km-re találjuk a Goce Delcsev turistaházat (nem azonos a Goce Delcsev nevű faluval!!), ahová egy keskeny aszfaltút vezet. Ide gyalog, autóval vagy taxival juthatunk el; buszközlekedés nincsen. A Goce Delcsev turistaháztól libegővel utazhatunk, ez 2236 méteres magasságba repít minket. Az ülőlift felső végállomásánál van a Bezbog-ház, étteremmel és turistaszállással. Innen indulnak a Pirin belsejébe és a tengerszemekhez vezető turistautak.

A libegő a nyári túraszezonban (júliustól szeptember közepéig) naponta 8 és 17 óra között vehető igénybe (felfelé 16:15-ig, lefelé 16:45-ig szállhatunk fel). Ára 2019-ben egy útra 12 BGN, míg a retúrjegy 18 BGN volt.

(Tudomásom szerint a téli síszezonban is közlekedik a libegő, de erről biztos és pontos információim nincsenek.)

 

Túraútvonalak a Pirin-hegységben (általam bejárt ösvények):

 

A Pirin-hegység legszebb részeire jelzett túraútvonalakon juthatunk el, kizárólag gyalogosan. A jelzések a hazai gyakorlatnak megfelelőek, színes sávjelzéseket követhetünk, amelyeket az erdőhatár felett elsősorban a sziklákra festenek fel. A felfestések az Északi-Pirinben gyakoriak és jól követhetők! Eltévedéstől nem kell tartani.

 

Irányjelző táblákkal is találkoztam, ezek azonban nem igazán informatívak. Csupán a jelzésen elérhető egyetlen csúcs vagy turistaház nevét tüntetik fel rajta cirill és latin betűkkel (és a gyaloglási időt). Gyakran láttam rongált vagy a rozsda miatt olvashatatlan táblát is!

 

Turistatérképet a helyszínen is beszerezhetünk, Banszko szinte minden szuvenír árusánál fellelhetőek a Pirin térségét bemutató térképek. Szófia könyvesboltjaiban is széles a választék, de persze itthon is megrendelhető néhány változat.

1. Banszkóból a Vihren-turistaházhoz: A Banszkóból induló kabinos felvonó felső végállomásától a SÁRGA jelzésű turistaúton juthatunk el a Banderica-menedékházig. A turistaösvény a Banderica-patak völgyének peremén visz, útközben kisebb vízeséseket láthatunk a patakon. A Banderica-turistaház után kiérünk a tűlevelű erdőből és rövid szakaszon keskeny aszfaltúton haladhatunk, majd a Vihren-turistaházig köves-sziklás ösvényen vezet utunk. Ezen a szakaszon már gyönyörű a kilátás a Vihren márványcsúcsára. Érintjük Bulgária legidősebb fáját is (Bajkuseva cserna mura – egy kb. 1300 éves páncélfenyő), amelynek megtekintését lépcső is segíti. Számos tájékoztató táblát is kihelyeztek ide, de mindegyik kizárólag bolgár nyelvű…

A Banderica-turistaház közelében kemping (inkább sátorozásra kijelölt hely…) található, mellette grillétterem.

A kabinos felvonó felső végállomásától a Vihren-házig kb. egy-másfél óra alatt juthatunk el.

A Vihren-ház turistaszállást kínál, a ház mellett faházak is bérelhetőek. Étterme egyszerű ételeket ajánl. Kedvező időjárás esetén a turistaház előtt büfé működik, a sört és üdítőket a patak vizében hűtik.

 

2. Körtúra a hegység legmagasabb csúcsára a Vihren-turistaháztól: A Vihren-ház turistautak metszéspontjában fekszik. A hegység legmagasabb csúcsára, a Vihrenre (2914 m) a PIROS jelzésű ösvény vezet. A csúcsra egy végig meredeken emelkedő sziklaösvény visz fel. Kb. 2 és fél óra alatt érhetünk fel a Pirin tetejére. Útközben csodálatos a kilátás a Todorka-hegycsoportra, míg a Kabata-hágóról megpillanthatjuk a Vlahinszki ezera nevű tengerszem-csoportot. A Vihrenről látszik szinte a teljes Márvány-Pirin, a Kutelo csúcsok és a Koncseto-nyereg. Tiszta időben a Razlogi-medence két nagyobb városára (Razlog és Banszko) is jó a kilátás.

A PIROS sáv jelzésen visszatérhetünk a Vihren-házhoz vagy leereszkedhetünk a hegy másik oldalán is (szintén PIROS jelzés) a Premkata-hágó irányába. Ez egy nagyon meredek, izgalmas, sziklás-köves útvonal, ahol láncok segítik a mászást! A hágótól a PIROS jelzés továbbindul a Kutelo csúcsra, majd a Koncseto-nyeregbe, de a ZÖLD sáv jelzésen továbbereszkedhetünk a Banderica-turistaházhoz. Megéri ezt az útvonalat választani, kárfülkék mélyedései mellett haladunk el, ahol még augusztus végén is találkozhatunk hó- és jégfoltokkal. A Vihren oldala itt szinte függőleges! Cirkuszvölgy katlanában ereszkedünk, itt bújik meg a Pirin egyik szabadon igénybe vehető bivak kunyhója, a Kazana-bivak. Zergék járta útvonal ez, sok állatot láthatunk, miközben a sziklás-köves talajon élelemért kutatnak.

A meredek, bokát és térdet igénybe vevő ZÖLD útvonalon újabb 2 és fél – 3 óra alatt érhetünk le a Banderica-turistaházhoz; az utolsó szakaszon már páncélfenyők erdejében sétálhatunk. (Innen még aszfaltúton fél óra a Vihren-ház, túránk kiinduló pontja.)

Érdemes reggel vagy a délelőtt első felében indulni, mert a délutáni órákban érkezik a hegyvidéki éghajlatra nyáron oly jellemző zápor és zivatar. A zivatarhoz kapcsolódó villámlások a kopár Vihren és Koncseto-nyereg környékén veszélyes szituációkat is hozhatnak!

 

3. Túra a tengerszemek vidékére; átkelés a Vihren-háztól a Demjanica-turistaházig: A Vihren-turistaháztól a ZÖLD és PIROS sávjelzés – délnyugati irányban – együttesen indul a legszebb tengerszemek felé. A Banderica-völgyben indulunk felfelé; az első, nagyobb tengerszem a Ribno ezero: a hihetetlenül szép környezetben fekvő tó eléréséhez le kell térni a jelzett ösvényről, de tábla jelzi, hogy hol (pár perces kitérő).

A két sávjelzés a Zsabeszkoto ezero nevű tengerszemnél válik el. A PIROS a Tevnoto-tavi bivakházhoz visz tovább (az elágazástól pár perc a piros jelzésen a szintén lenyűgöző Dalgoto ezero nevű tengerszem), én viszont a ZÖLD jelzésen a Demjanica-turistaházhoz vándoroltam.

A Zsabeszkoto-tó után a ZÖLD útvonal meredeken emelkedik, szerpentinezik, míg eléri a kb. 2700 méter magasan fekvő hágót (Todorina porta-nyereg). A Todorina portáról a gránit Pirin csodálatos képe bontakozik ki. (Itt kirándulókkal találkoztam, akik a nyeregből jelzetlen ösvényen felmásztak a Malka Todorka 2712 méter magas csúcsára.)

A hágótól pillantjuk meg először a Vaszilaszki tengerszem-csoportot, amelynek majd a partján is elhalad az ösvényünk. Előbb viszont még megpihenhetünk a csodaszép Todorini ocsi tavacskánál, aminek vize a 2746 méter magas Todorka hegy lábánál csillan meg.

A jól jelzett, tengerszemek partján vezető és végig kilátásokkal rendelkező útvonalon kb. 5-6 óra alatt érünk át a Demjanica-turistaházhoz.        

 

4. Séta a Banderica-völgy felső szakaszán: Szintén a Vihren-turistaháztól indul – délkeleti irányban – a KÉK és SÁRGA jelzés. Az első szakaszon a két jelzés együtt halad. Kezdetben a széles Banderica-völgy felső szakaszát szeljük át, majd a völgyfő után megkezdődik az ösvény meredek emelkedése. Kisebb tengerszemeket érintünk, majd szerpentinezve győzzük le a szintkülönbséget, nagy sziklatömbök között vándorolunk.

A Banderiska porta nevű hágónál a két jelzés szétválik: a KÉK jelzés a Szinanica-tengerszem partján álló turistaházhoz vezet (innen pihenőkkel együtt kb. 4 órányi gyaloglásra), míg a SÁRGA a Szpanopolszki-tengerszemeket célozza meg.

A Banderiska porta felől a Goljamo Szpano pole széles cirkuszvölgye tárul elénk, apró tavaival.

Én erről a helyről, ugyanezen útvonalon visszaindultam a Vihren-turistaházhoz.

© 2014-2020 by Sali Zoltán. All rights reserved

  • vimeo
  • Twitter Clean
  • facebook