Đavolja Varoš, az ördög városa

Kősapkás földpiramisok
Kősapkás földpiramisok

press to zoom
Kősapkás földpiramisok
Kősapkás földpiramisok

press to zoom
Kősapkás földpiramisok
Kősapkás földpiramisok

press to zoom
Kősapkás földpiramisok
Kősapkás földpiramisok

press to zoom
1/14
Kirándulás kősapkás földpiramisok között
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

Szerbia ezen csücskében szerény, nyugodt és vallásos emberek éltek. A terület azonban egy ördög otthona is volt, akit zavart a jámbor emberek jelenléte. Így az kieszelt egy tervet, hogy megváltoztassa az emberek gondolkodásmódját. Az ördög megkotyvasztotta az ördögök vizét. A víz egy forrásban bukkant a felszínre, s a jóhiszemű lakosok közül sokan megkóstolták vizét. Ám aki ebből a vízből ivott, megőrült és elfelejtette származását. Egy testvérpár jó nagyot kortyolt a vízből és annak személyiségváltoztató hatására házasságot kívántak kötni egymással.

Az esküvő napján azonban a területen őrködő tündér imával fohászkodott Istenhez, hogy az akadályozza meg valamilyen módon ezt a vérfertőzést. A tündér imái meghallgatottak és a ceremónia időpontjában Isten hideg szelet korbácsolt, s azzal kővé fagyasztotta a násznépet.

 

A különleges vizű forrás ma is bugyog és szivárog, a kővé vált násznép pedig napjainkban is áll. A legenda apáról fiúra száll, s így jött létre a ma is látható geomorfológiai érdekesség: a Đavolja Varoš, azaz az ördög városa.

A Szerbia déli részén magasodó Radan-hegység lábánál fekszik Đavolja Varoš, Belgrádtól közel 300 kilométernyire. A területen mintegy 200 kősapkás földpiramist találunk, illetve két, rendkívül különleges és erősen savas vizet adó forrást. Mivel mind a források vize, mind a kősapkás földpiramisok különleges geomorfológiai látnivalót kínálnak, ezért a területet 1959-ben védettség alá helyezték. A 67 hektáros természetvédelmi terület látogatható (kb. 200 RSD a belépő), a legszebb formációkhoz (és a forrásokhoz) kiépített és jelzett útvonalak vezetnek, s kilátópontokat is kialakítottak, ahonnan legjobban ráláthatunk a földpiramisokra.

 

A törökországi Kappadókia vagy a bolzanoi földpiramisok (Olaszország) kistestvérének is tekinthetjük a Đavolja Varoš-t, így ha valaki Görögország felé tart és van ideje lekanyarodni az autópályáról, megéri a kitérőt a fél-egynapos kirándulás. Niš városától kb. 80 km-re található a védett terület.

 

A terület geológiájáról dióhéjban:

 

A védett övezetben felszínre bukkanó források közül kettőnek a vize rendkívül különleges. A legendában is megjelenő Ördögök Forrása egy hidegvizű, extrém savas (1,5 pH), magas ásványianyag-tartalmú forrás. A Vörös Forrás pedig 3,5 pH-val rendelkező, szintén savas, de alacsonyabb ásványianyag-tartalmú forrás, amelynek vize vöröses színű és a benne lévő vas kiválásával pirosas színű teraszokat hozott létre.

Az orvosok és geológusok nem javasolják a víz megkóstolását és fogyasztását, mert nincsenek hosszú távú tapasztalatok az emberi szervezetre való hatását illetően. Az Ördögök Forrásában felszínre bukkanó víz ezerszer gazdagabb ásványi anyagokban (alumínium, vas, kálium, réz, nikkel, kén), mint az ivóvíz. Európában csak Olaszországban és Oroszországban találunk még hasonló forrásvizeket.

 

A kősapkás földpiramisokat az erózió alakította ki. A területen található laza, vulkáni anyagot folyamatosan pusztítják a külső erők; a területen átfolyó vizek, a hőmérséklet-ingadozás, a szél. A puhább kőzetek gyorsabban pusztulnak, a keményebb anyagok lassabban. A felszín folyamatosan változik: a tornyok magassága hol nő, hol csökken; a piramisok folyamatosan keletkeznek és pusztulnak. Ahol a puhább kőzetben, keményebb és nagyobb kőzettömb található, ott az erózió lelassul: a kőtömb, mintegy sapkaként megvédi az alatta lévő lazább törmeléket a pusztulástól. Így lehetséges az, hogy egy 10-15 méter magas, alig fél méter széles torony tetején akár egy 100 kg tömegű kőtömb is egyensúlyozik. Ha a kőtömb végül leesik, már nem védi semmi a tornyot, így annak pusztulása felgyorsul. Ám közben újabb és újabb tornyok is keletkeznek… Persze, mindez geológiai időtávlatokban figyelhető meg!

 

Đavolja Varoš megközelítése:

 

A kősapkás földpiramisok megközelítése autóval a legegyszerűbb (és leggyorsabb). Niš városáig autópályán juthatunk el, mind Belgrád és Thesszaloniki – Skopje felől. Ništ a „google maps” szerinti 35-ös számú, Niš-Priština főúton hagyjuk el! (Ennek a főútnak a számozása a papíralapú térképeken 25-ös!) Ezen az autóúton kb. 70 km-t kell megtennünk, miközben elkocsikázunk Prokuplje és Kuršumlija városok határában is. Kuršumlija után még bő 10 km-t kell haladnunk Priština felé, majd balra lesz egy elágazás Dobri Do falu felé. A keskeny aszfaltcsíkról újabb 6 km után ismét balra kell fordulni, Zebica falu irányába. Innen már csak 3 km és a természetvédelmi terület bejáratához jutunk. Kuršumlija után több eligazító táblát is megpillanthatunk, így a tájékozódás nem nehéz. Kövessük a Đavolja Varoš feliratú jelzéseket!

 

Autó híján már problémásabb a látványosság elérése. Ugyan a terület közelében (kb. 10 km-re a tornyoktól) fut az egykor nagy forgalmú Niš-Priština vasútvonal, napjainkban ezen inkább csak Prokuplje (naponta háromszor) és Kuršumlija (naponta egyszer!) érhető el Niš vasútállomásáról.

A menetrend szerint Nišből 7:25-kor induló vonat végigközlekedik a vasútvonalon, a koszovói határon fekvő Merdare a végállomás. Erről elvileg Kosanička Rača megállóhelyen (érkezés: 10:39) leszállva 8-9 km-es gyaloglással érhető el Đavolja Varoš (a mellékúton, amelyről az autós megközelítésnél írtam). A vonat közlekedése azonban Kuršumlija és Merdare között bizonytalan, gyakorta lemondják! Ennek a rossz pályaállapot az oka, 2013-ban például beomlott egy alagút a vasútvonalon… Azóta ezt helyreállították és legfrissebb információm szerint közlekedik a vonat, de útnak indulás előtt Niš állomáson mindenképpen érdeklődjünk!

Mivel a vonat a határról azonnal fordul vissza, Niš felé utazáshoz nem tudjuk igénybe venni (Kosanička Rača megállóból 11:59-kor indul Niš irányába).

 

Szóval a vonat nem megoldás, így buszos utazásra kell gondolnunk. Ám a Đavolja Varoš környékén található ici-pici falvakba – tudomásom szerint – nem jár autóbusz. Ezért a Nišből Prištinába közlekedő buszokról szállhatunk le ott, ahol a már említett vasúti megállóhely is található (a megállót Rača kod Kuršumlije néven emlegetik). Innen a már leírt, 8-9 km-es séta vár ránk. A menetrend kereséséhez használjuk a www.polazak.com oldalt. Például a Nišből Priština felé 7:30-kor induló járat 9:33-kor érkezik Rača-ra, de leszállás előtt egyeztessünk a sofőrrel! Ugyanitt tudjuk a buszokat lestoppolni Niš felé is: például 16:57-kor, 17:57-kor vagy 20:57-kor. A menetidő Nišig 2 óra.

 

Az ismeretlent és kalandot kedvelők Prolom Banja-ból jelzett turistaúton is elérhetik Đavolja Varoš-t. Prolom Banja egy gyógyfürdőjéről nevezetes üdülőhely, ahol szálloda is működik. Honlapja: http://www.prolombanja.com/en/index.php

 

Prolom Banja-ra pedig Belgrádból (menetrendi kereső: www.bas.rs) és Nišből (menetrendi kereső: http://www.nis-ekspres.rs/?p=RedVoznje) is vannak közvetlen járatok (napi 1-3 alkalommal).

 

Prolom Banja-ról számos turistaút indul a környék kilátóhelyeihez és látnivalóihoz. Az egyik, szállodától induló jelzés Đavolja Varoš-ig vezet. A gyalogút egy irányban 9 km és 800-950 méteres tengerszint feletti magasságban vezet. Így Prolom Banja-ról (oda-vissza túra + Đavolja Varoš felfedezése) egy egész napos kirándulásra számítsunk! (A turistaút jelzése: piros körben fehér pötty.)

 

A térségről és Đavolja Varoš megközelítéséről hamarosan turistatérképet is felteszek honlapomra!