top of page

Kopaonik Nemzeti Park

Ismerkedés a Kopaonik-hegységgel - nyáron
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

A legmagasabb csúcsával 2000 méter fölé magasodó Kopaonik-hegység az utóbbi években Szerbia legkedveltebb és leggyorsabban fejlődő síterepévé vált. 25 felvonóval és 70 km-nyi sípályával várja a téli sportok kedvelőit decembertől áprilisig. A nyári szezonban kizöldül a táj és a kirándulók paradicsoma a hegység. 2011 nyarán jártam a Kopaonik-hegységben, feltúráztam a Koszovó és Szerbia határán fekvő Pančićev vrh csúcsra, amely 2017 méteres magasságával a hegység legmagasabb pontja. Emellett kirándultam a Velika Gobelja és Žljeb csúcsaira is, ahol gyönyörű sziklaszirtek várják a tériszonnyal nem rendelkezőket. Útleírásomban a hegység megközelítése mellett ezeket a túráimat szeretném bemutatni, de kitérek a hegység középpontjában elhelyezkedő turistacentrumra is, amely a kirándulások (vagy síelések) kiindulópontja lehet.

 

A változatos növény- és állatvilág védelme hívta életre 1981-ben a Kopaonik Nemzeti Parkot, amely a hegység központi részére terjed ki. Ez a központi rész egy kb. 1700 méteres magasságban fekvő fennsík, amely körül emelkednek a magasabb hegycsúcsok, mint pl. a Pančićev vrh. Az alacsonyabban fekvő területeken az erdőgazdálkodás dominál, a hegyi réteken és legelőkön juhokat tartanak. A magasabban fekvő régiókban a tűlevelű erdők dominálnak, de kiterjedt bükkösöket is találhatunk. Néhány endemikus növényfaja szigorú védelem alatt áll, ilyen például a csak itt fellelhető kopaoniki kövirózsa vagy a pančićev vízitorma.

 

Kopaonik idegenforgalma már a jugoszláv időkben is gyorsan fejlődött. A fennsík központi részén egy Zlatiborhoz hasonló turistaközpont épült ki, ahol szállodák, apartmanok és éttermek találhatóak. Itt indult el a sílift és sípálya fejlesztés is, de számos, jelzett turistaút kiindulópontja is. Emellett ide érkeznek a távolsági- és helyi autóbuszjáratok is. A délszláv háború, majd a koszovói válság idején az idegenforgalma jelentősen visszaesett, ennek oka, hogy a hegység déli része – a vitatott önállósággal rendelkező – Koszovóhoz tartozik. A Szerbia elleni NATO bombázások érintették a hegységet is, a Pančićev vrh csúcson lévő katonai radart érte több találat. Számos fel nem robbant aknát és kazettás bombát találtak a 2000-es évek elején, amikor megkezdődött a terület aknamentesítése. Mindezek érthetően visszavetették a terület turizmusát, amely csak 2006 után indult újabb fejlődésnek, hiszen ekkorra fejezték be a teljes aknamentesítést.

Az elmúlt 6-8 évben, francia beruházással több síliftet és felvonót is építettek, fejlesztették a sípályákat és a szálláslehetőségeket. Ezzel mára Szerbia legnagyobb téli sportközpontjává tették a Kopaonikot, amelyet évente átlagosan 160 napig fed hó. Egyre több hazánkfia is elindul dél felé, ha olcsón szeretne síelni, főként a Dél-Alföldön élők között kezd ismertté válni ez a síterep. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a http://www.sielok.hu/siterep/kopaonik/ honlapon is egyre több információ és élménybeszámoló található. Ezen a honlapon a sípályák térképét is megtalálhatjuk!

 

Kopaonik megközelítése:

 

A Belgrádtól – útvonaltól függően – 250-280 km-re fekvő hegységet több úton is megközelíthetjük. A legrövidebb útvonal Kraljevo városán át vezet. Kraljevótól délre az „Ibarska Magistrala” nevű főúton, vagyis a 22-es számú, Koszovóba vezető úton érhetjük el a hegység szívébe felvezető mellékutat, amely Raška városa előtt kanyarodik fel Kopaonik felé. Ez az útvonal jó minőségű és kellően kitáblázott. Ha erre utazunk, elhaladunk Maglič vára mellett is, de kis kitérővel ellátogathatunk a Studenica kolostorhoz is.

Ha az út egy részét autópályán szeretnénk megtenni, arra is lehetőség van. Ebben az esetben Belgrád után a Niš felé vezető autópályán kell autóznunk, majd Ćićevacnál kell Kruševac felé letérnünk. Kruševac városa után Brus felé kell kocsikáznunk, amely már a hegység keleti kapuja. Innen is jól kitáblázott útvonalon érhetjük el a hegység központi részét, az üdülőcentrumot.

 

Autóbusszal átszállás nélkül is el lehet jutni Kopaonikra, Belgrád autóbusz pályaudvaráról. 2015-ben a 7 órakor induló járat negyed 1-kor érkezik meg célállomására, ez minden nap közlekedik. Emellett 12 órakor is indul járat, amely 17:15-kor érkezik Kopaonikra. Téli síszezonban mentesítő járatok is indulnak; a menetrendeket a belgrádi buszállomás honlapján ellenőrizhetjük le: www.bas.rs

 

Országos menetrendi kereső: https://www.polazak.com/en/

Tudomásom szerint Raška város autóbusz-állomásáról is indulnak helyi járatok Kopaonikra, azonban az ottani busztársaság honlapján nem található meg a menetrend, így csak helyben lehet érdeklődni (vagy telefonon) a járatok indulásáról. (http://www.kavim-raska.rs/)

 

Frissítés 2023-ban: Használjuk az országos menetrendi keresőt, amely tartalmazza a busz- és vasúti menetrendeket is! Címe: https://www.polazak.com/en/

Szálláslehetőségek Kopaonikon:

 

Télen-nyáron minden féle kategóriájú és áru szálláshely közül választhatunk, a legtöbb szálláshely a hegység szívében található síközpontban van (szállodák, apartmanok, panziók). A közelebbi falvakban magánszálláshely is igénybe vehető.

 

Kirándulások és téli sportok a hegységben:

 

A téli sportlehetőségekről angol nyelven az alábbi honlap ad információkat: http://www.skijalistasrbije.rs/en/about-ski-resort-kopaonik

Május végétől szeptemberig túrázni és hegyikerékpározni lehet a hegységben, a jelölt bicikli utakat az alábbi térképen tekinthetjük meg: http://www.skijalistasrbije.rs/en/tags/leto-mapa-kopaonik-letnja-biciklisticke-staze-biciklisticka-staza

A turistaközpontban található boltokban és ajándékárusoknál 1:40000 méretarányú turistatérkép is kapható, amely segítségünkre lehet pl. a Pančićev vrh megközelítésében.

 

Kirándulás a Pančićev vrh 2017 méteres csúcsára:

 

A hegység legmagasabb csúcsára több útvonalon is feljuthatunk a turistaközpontból. A csúcs, tetején a radarállomással, messziről látszik, így csak ki kell választanunk a nekünk szimpatikus földutat és azon elindulni. Majdnem a csúcsig visz fel télen egy sífelvonó, így akár annak a nyomvonalát is követhetjük. Ez a sítérképeken a 4-es számú felvonó, a neve is: Pančićev vrh.

Ha azonban a központban található nagy parkolónál (itt található az ambulancia is) balra felkanyarodunk a technikai bázis felé, akkor ennek a bekötőútnak a folytatása egy földút, amely fokozatosan emelkedve felvezet a csúcsra. A csúcs előtt egy nagyobb külszíni kőbánya sebhelye található. A bányaudvar mellett vezet fel a földút a hegytetőre. Innen – tiszta időben – szépen visszalátunk az alattunk elterülő turistaközpontra. A csúcson a radarbázis működik, kint van a fényképezni tilos tábla, de semmilyen korlátozás nincsen, így szabadon mászkálhatunk a kerítéssel el nem zárt területen. Télen innen lehet a központig visszasíelni. Bár a csúcson húzódik a szerb-koszovói határ, ennek itt semmilyen jelét nem láthatjuk.

 

Kirándulás a Žljeb szikláihoz:

 

Ha autóval vagyunk és a központban szálltunk meg, üljünk be a kocsiba és autózzunk 4-5 km-t a Brzeće-Brus felé vezető úton. Kb. 1770 méteres magasságban találhatjuk azt a pihenő és parkolóhelyet, ahonnan pár perces sétával megközelíthetjük Žljeb szikláit. A sziklákhoz kitaposott ösvény vezet, már az aszfaltútról is láthatjuk a meredek sziklafalakat.

Autó hiányában az aszfaltút szélén tudjuk megtenni, ezt a központtól kb. egy órányi járásra lévő csodálatos kilátópontot.

 

Útközben megállhatunk és kitérőt tehetünk a Velika Gobelja 1934 méteres csúcsára is. A csúcson egy távközlési állomás található, egy terepjáróval is járható, néhol kövezett út vezet fel a csúcsra, ahonnan szintén szép a kilátás. Rálátunk a Kopaonik üdülőközpontra, mögötte emelkedik a Pančićev vrh tetején lévő radar. Ellenkező irányban pedig a Žljeb sziklafala fehérlik. A csúcsra télen két, kisebb felvonó is szállítja a sízőket. A csúcsig kb. fél órás gyaloglásra számítsunk, az aszfaltúttól. A csúcs környékét nem borítják fenyvesek, így könnyű a tájékozódás.

bottom of page