Vukovár (horvátul: Vukovar)

A múzeumnak helyet adó Eltz-kastély
A múzeumnak helyet adó Eltz-kastély

A teljesen felújított Eltz-kastély
A teljesen felújított Eltz-kastély

A város jelképe: a víztorony
A város jelképe: a víztorony

A múzeumnak helyet adó Eltz-kastély
A múzeumnak helyet adó Eltz-kastély

1/16
A Duna jobb partján: Vukovár
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

Szlavónia keleti szegletében, Eszéktől mintegy 35 km-re délkeletre, a Duna jobb partján fekszik Vukovár. A Jugoszlávia felbomlásakor még 45 ezer fős város napjainkban alig 25 ezer főt számlál.

Vukovár az 1991-ben kitört délszláv háború egyik szimbóluma, ugyanis a várost 87 napos ostroma során szinte porig rombolták a szemben álló felek. Pedig a Duna-parti település híres volt szép épületeiről, hangulatos parti sétányáról és multikulturális jellegéről. Vukovárban békében éltek együtt horvátok (a lakosság közel fele), szerbek (a népesség közel 35%-a) és kisebb számban németek és magyarok.

A Vukovári csatát követően nehezen éledt újra a város, az újjáépítés vontatottan haladt, a nemzetiségi ellentét feszült volt. Ám ha manapság valaki a városba látogat, egy megújulás korába lépett település benyomását érezheti. A belváros barokk épületeinek többsége új arculatot kapott, a városi múzeumnak helyet adó Eltz-kastély ismét eredeti pompájában ragyog, a sétálóutca is nyüzsög a helyiektől és a városba látogató emlékezőktől és turistáktól. A Dunát járó szállodahajók számára kikötőt létesítettek a belváros folyóparti részén, így sok német, brit és amerikai turistával lehet találkozni Vukovár utcáin – a nyári szezonban.

 

Ám a háború nyomai nem tűntek el! Ha vonattal érkezünk, rögtön a vasútállomás szétlőtt és kiégett épülete fogad. A folyóparti promenád végén, az egykori Duna Szálló (Hotel Dunav) épülete is teljesen romos. A Duna-parton álló hatalmas kereszt is a várost védők emlékét hirdeti. S már innen, a központból is rálátunk Vukovár jelképére, a 640 találattal szétlőtt víztoronyra (amelynek tetején, 1960-as évekbeli átadásakor étterem is működött, csodálatos kilátással a Dunára!). Bár sokáig a csata mementója volt a torony, napjainkban fel van állványozva és további sorsát várja.

 

A kicsi, de hangulatos belvárosban is fellelhetünk még romos lakóházakat, de itt már szerencsére nem ez dominál. A sétálóutcában kávézók, éttermek és a Vukovári Sörfőzde sörözője várja a betérőket, míg kicsit távolabb néhány szuvenír árus pólókat, hűtőmágneseket és a háborúra utaló emléktárgyakat próbál eladni.

Vukovár a horvátok számára nemzeti emlékhely, sok iskolás csoport látogat ide, hogy szembesüljön a közelmúlt rémes történelmével. A város blokádja során a helyi kórház alagsora nemcsak a betegek gyógyítását, ápolását szolgálta, hanem sok száz civilnek is menedéket nyújtott. Az orvosok és ápolók hősies helytállásának állít emléket a Városi Kórház kiállítása.

 

Az Eltz-kastélyban (1944-ig a német Eltz dinasztia rezidenciája) berendezett kiállítás elsősorban archeológiai leleteiről nevezetes, de alkalmanként híres festmény-kiállításokat is rendeznek.

 

Vukovár megközelítése:

 

A város busszal könnyebben elérhető, mint vonattal. Gyakran indulnak buszok Eszék, Vinkovci és Zágráb felé, de Újvidék és Belgrád is elérhető napi 2-3 pár járattal. A városi autóbusz-állomás a belvárosban található!

 

A vasútállomás a város szélén, a Duna partján, a folyami kikötőnél lelhető fel. Napi néhány személyvonatpár közlekedik (figyelem, hétvégente csak egy délutáni járatpár van!!) a kb. félórányi útra lévő Vinkovciba, ahol Zágráb vagy Eszék felé lehet átszállni. A vasútállomás kb. 20-25 perc sétára van Vukovár belvárosi sétálóutcájától.