Jajce

 
Jajce: a vár és a vízesés távolról
Jajce: a vár és a vízesés távolról

press to zoom
A vízesés a Vrbas folyó túlpartjáról
A vízesés a Vrbas folyó túlpartjáról

press to zoom
... és nappal
... és nappal

press to zoom
Jajce: a vár és a vízesés távolról
Jajce: a vár és a vízesés távolról

press to zoom
1/16
Jajce: látnivalók a Csontváry által megfestett vízesés környékén
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

Közép-Boszniában, Banja Luka városától kb. 50 km-re délre található Jajce, amelynek híres vízesése Csontváry Kosztka Tivadar egyik festményén is megelevenedik. Ezért vagy sem, de Bosznia-Hercegovina egyik legismertebb városa Jajce, ahová magyar utazási irodák is szerveznek kirándulásokat. A várost több irányból is könnyen megközelíthetjük, ezért az országon át Dalmáciába tartó nyaralóknak is érdemes itt megállniuk és felkeresni a település látnivalóit.

Jajce kisváros, mindössze 25000 lakossal, így néhány óra alatt, gyalog is körbenézhetünk! Ha busszal érkeznénk, az autóbusz-állomás a belváros szélén, a vízeséstől mindössze 5 percnyi sétára található. A lezúduló víz robaját már messziről hallani.

 

A vízesés a Pliva és a Vrbas vízfolyások találkozásánál alakult ki; a Pliva vize mintegy 30 méteres magasságból zúdul alá és egyesül a Vrbas folyóval. A buszállomástól a belváros felé induló út szélén alakítottak ki kilátóhelyeket, ahonnan szinte szemből látjuk a zuhatagot. A Pliva másik oldalán, a városfal közvetlen közelében is van egy fotózásra alkalmas kilátópont. Néhány évvel ezelőtt egy szabadtéri színpadot alakítottak ki a vízesés mellett, ez viszont némileg rontja a látképet. Ide le is sétálhatunk, azonban a vízpermet miatt bizonyára vizesek leszünk, így nem tudom, rendeztek-e itt valaha előadásokat… És akkor a víz robajáról és hangjáról nem is beszéltem, amely mindenféle előadás hallgatását lehetetlenné teszi! Sebaj, a Balkánon épültek és épülnek használhatatlan létesítmények.

 

Ha megcsodáltuk a vízesést, lépjünk be a Travniki-kapun keresztül a városfal által védett óvárosi negyedbe. Az óvárosban számos mecsetet láthatunk, amelyeket az esti órákban kivilágítanak. A sétálóutcákon éttermek és kávézók sora várja a vendégeket. A keskeny, kövezett utcák valamelyikén pedig felkanyaroghatunk a fellegvárba (Tvrđava).

Ha messziről tekintünk Jajce várára, egy tojás alakú dombon fekvő erődítményt láthatunk. Innen ered a város neve is: jajce, tojásocskát, kis tojást jelent a délszláv nyelvekben. Várát a XIV. század végén építették. Stefan Tomasević bosnyák király az 1460-as évek elején – az egyre nyomasztóbb török fenyegetettség miatt – a nyugati keresztény világtól kért segítséget. Ez viszont kiváltotta Mátyás király haragját, hiszen Ő Bosznia nagy részét magyar fennhatóság alá szerette volna vonni.

Közben Mohamed szultán is rájött a bosnyákok terveire és megtorló hadjáratot rendeltek el, amelynek hatására 1463-ban a törökök – több más boszniai erődítménnyel egyetemben – elfoglalták Jajce várát is. Ez Magyarország számára is kedvezőtlen helyzet volt, ugyanis Bosznia török uralom alá kerülésével, megnőtt a biztonsági kockázata a szerémségi és dalmáciai területeknek.

Mátyás az őszi-téli hónapokban indított támadást a vár visszafoglalására, ám a fellegvárat csak nagy nehézségek árán tudta visszaszerezni. A törökök még a következő években is próbálkoztak az ellentámadással, azonban Jajce mégis a legdélebbi magyar végvári vonal része maradt. Egészen 1528-ig sikertelenül próbálták a törökök bevenni a várost, ekkor azonban egy tíznapos ostrom során elfoglalták azt. Ezután 1878-ig oszmán uralom alatt állt, ebben az évben foglalták el az osztrák-magyar csapatok. A város történelme a XX. században is viharos volt, Jajce falai között az 1990-es évek délszláv háborújában is komoly harcok folytak, ám ekkor a szerb csapatok és a boszniai horvát erők között dúlt véres harc.

Tekintsünk szét a hegytetőn álló vár falairól: szinte az egész várost láthatjuk, ahogy az terpeszkedik a környező dombok ölelésében. Persze innen a szocialista iparostás termékét is „megcsodálhatjuk”: a város határában füstölögnek az Elektrobosna vegyipari kombinát kéményei.

A fellegvárból több úton is lesétálhatunk, s megnézhetjük a Banja Lukai-kaput és a katakombákat is. A katakombák egy föld alatti templom és sírhely, amelyet Vukčić Hrvatinić faragtatott ki a hercegi család részére. A történelem során sokszor búvóhelyként szolgált, állítólag Tito is használta óvóhelyként.

A várostól néhány kilométerre található a Pliva-tó, ahol strandot is találunk, azonban a tó elsőszámú látnivalói a XVI. századi vízimalmok, amelyeket a Pliva vize hajt. Korábban gabona őrlésére használták őket, napjainkban azonban turisztikai látnivalók.

 

A város megközelítése:

 

Jajcéba autóbusszal juthatunk el, a vasútvonalak messze elkerülik a várost. Busszal minden jelentősebb város elérhető, így Banja Luka, Travnik, Szarajevó és Bihać is. Zágráb felé is indulnak járatok. A horvát fővárosba illetve viszont közlekedő buszok menetrendjét az alábbi honlapon találjuk: http://voznired.akz.hr/

 

Szarajevóba napi 4 busz indul, reggel 7 és 9 órakor. Van egy busz a délelőtti órákban, amely egyes információk szerint 10:20-kor, más források szerint 11:30-kor közlekedik. A délutáni járat pedig negyed 6 körül indul. A pontos menetrendről helyben mindenképpen érdeklődjünk!

Az alábbi honlapon is fel vannak sorolva a Jajcét érintő buszok, ám a menetrend aktualitását nem tudom, mindazonáltal támpontot adhat az utazás tervezéséhez: http://www.visitjajce.com/ba/index.php/en/about-jajce/service-informations/bus-connections