Sremska Mitrovica, az ókori Sirmium (Szávaszentdemeter)

Római romok a belvárosban
Római romok a belvárosban

A látogatóközpont
A látogatóközpont

Templom a Száva túlpartján
Templom a Száva túlpartján

Római romok a belvárosban
Római romok a belvárosban

1/15
Ókori emlékek nyomában Sremska Mitrovica városában
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

1957-ben egy bérház építése során véletlenül római kori leletekre bukkantak Sremska Mitrovica belvárosában. Az építkezést hamarosan teljesen leállították, mert megtalálták az egykori Sirmium város császári palotájának maradványait. Monumentális lelet együttes került elő: nemcsak falmaradványokat, hanem padlófűtésre utaló romokat, padlómozaikokat és római vízvezetékeket találtak. Így ma a város Szerbia legnagyobb római kori romterülete, ahol a történelem iránt fogékonyaknak mindenképpen megéri megállni és körbenézni. Olyan helyen csatangolhatunk, ahol egykor római császárok is sétáltak.

 

A közel 40000 lakosú város a Szerémi-síkság és a Fruška Gora találkozásánál fekszik, a Száva folyó bal partján. A híradásokba 2014 májusában került be a neve: a térségben hatalmas esőzéseket okozott az Yvette névre keresztelt ciklon, amely elvonulta után, rekordméretű árhullám vonult le a Száva és mellékfolyóin. Ez pedig hatalmas próbatétel elé állította Sremska Mitrovica városát, hiszen a települést csak a homokzsákokkal megerősített gátak tudták megvédeni a Szávától.

 

A település története mintegy 7000 évre nyúlik vissza. A mai város helyén ősi illír-kelta település állt, amelyet az i. e. I. században hódítottak meg a rómaiak. Sirmium az i. sz. I. században colonia rangra emelkedett és katonai illetve stratégiai jelentőségre tett szert. A városból indította Traianus, Marcus Aurelius és Claudius is a környező területek elleni hadjáratait. A III. század közepétől már a pannon térség kereskedelmi központja volt.

A Római Birodalom területének negyedelésekor (Tetrarchátus, azaz amikor Diocletianus négy részre osztotta birodalmát) érte el a fejlődésének csúcsát: a Birodalom négy legfontosabb városainak egyike Sirmium volt. Így a császári palota mellett templomai, színháza, fürdője, pénzverdéje és amfiteátruma is volt.

Virágkora az V. században leáldozott, ekkor a hunok feldúlták, majd 582-ben az avarok földig rombolták. Az avarokkal szlávok is érkeztek.

A magyarok honfoglalása után többször gazdát cserélt a környék: hol Magyarországhoz, hol a Bizánci Birodalomhoz tartozott. A XIII. századig újjáépült város ekkor vette fel a Szávaszentdemeter nevet, melyet védőszentjéről kapott. (A magyar szakirodalomban máig ezen, a sokak által elfeledett néven szerepel; az itt élő magyarok ma inkább Mitrovica néven emlegetik városukat.)

A török hódítások korától magyar lakossága észak felé menekült és a szláv szerbek kerültek túlsúlyba. 1521-től nemcsak a település, hanem egész Szerémség is török befolyás alá került, melynek köszönhetően a városkép is átalakult. A törökök innen igazgatták a Szerémséget.

Sremska Mitrovica a török megszállás után a Habsburg Birodalom része lett; a határőrvidék fontos városa. Ez újabb fejlődést hozott a város életében: színesedett az etnikai összetétel, új templomok és iskolák épültek. Évente több vásárt is tartottak a településen.

 

Amiért ma megéri ellátogatni ide, az egyértelműen a római hagyaték! A városközpontban több helyen is római kövekre és leletekre bukkanhatunk, de megnézhetjük a Császári Palota feltárt maradványaira épült látogatóközpontot és múzeumot is.

 

Császári Palota: Néhány éve korszerű látogatóközpontot hoztak létre a belváros szélén feltárt romokra alapozva. Ha belépünk és szétnézünk, a római kori császári palota feltárt maradványainak egy részét láthatjuk. Fal- és járdatöredékek kerültek elő, de a régészek az egykori fényűző palota belső berendezéséből is találtak leleteket: freskótöredékeket, kőből faragott díszítőelemeket és legfőképpen mozaikból épült járdákat, felületeket. A palota padlófűtésének maradványai is jól kivehetőek.

350 négyzetméter felületű mozaikburkolat került napvilágra. Ezek különböző építési fázisokból származnak, így sokszor egymás alatt, több szintben tárták fel őket. A legkorábbiak a III. századból származnak, a legkésőbbiek a IV. század közepéről. A mozaikburkolat maradványai a múzeum leglátványosabb elemei.

 

A belépőhöz (amely 150 dínár) egy angol vagy szerb nyelvű brosúra is jár, amely részletesen bemutatja, hogy hol, mit láthatunk. A látogatóközpont és múzeum 9 és 17 óra között tart nyitva. Honlapja angol nyelven is hozzáférhető: www.carskapalata.rs

 

A császári palota múzeuma előtt vagy után nézzünk szét a belvárosban és sétáljunk át a Száva felett átívelő gyalogos hídon is!

A látogatóközponttal átellenes irányban találjuk a Szerémségi Múzeumot, amelynek kertjében további római romokat tártak fel.  A múzeum bejárata a városi parkra néz. Ha a parkon átsétálunk, kiérünk a főtérre (neve: Trg Ćire Milekića azaz Ćira Milekić tér).  A teret a Városi Könyvtár épülete uralja, amit sokan a város jelképének tekintenek. A főtérbe torkollik a sétálóutca. Ha ezen végigmegyünk, előbb elhaladunk a város nagytemploma, az „új” ortodox templom mellett, majd egy újabb nagy térre jutunk (Trg Svetog Stefana, azaz Sveti Stefan tér), ahol ismét római romokat találunk. Itt egykori vízvezeték maradványait szemlélhetjük meg. Ha körbejártuk a maradványokat érdemes még kinézni a Száva partra, amely innen csak néhány percre van. A folyó bal partján van a „Promenád”, azaz a Száva-parti korzó. A Száva folyásirányával ellentétes irányban a régi szerb templomhoz vagy más nevén kis templomhoz jutunk, amely a város legrégebbi épülete. Ha a folyásiránynak megfelelően (azaz a gyalogos híd felé) indulunk el, a parti sétányon eljuthatunk a szabad strandig. Ha innen valamelyik utcán visszasétálunk a központ irányába, visszajuthatunk a Császári Palota látogatóközponthoz vagy a Hotel Sirmium előtt lévő római romokhoz is.

 

Ha megéheznénk, a legtöbb kávézót és grillbüfét a sétálóutcán és annak közvetlen környékén találjuk. A vasútállomás felé vezető fasor mentén pedig számos kocsma várja vendégeit. Ez utóbbiak már igazi helyi ivók.

A vasútállomás épülete az 1944-ben függetlenné vált Jugoszlávia elsőként újjáépített vasútállomása, erre emléktábla emlékeztet. A vasútállomás előtt pedig egy vörös csillagos, szocialista emlékmű is található. Itt, az állomás mellett van a városi autóbusz-pályaudvar is.

 

A várostól kb. 20 km-re található a Zasavica Természetvédelmi Terület, amely egy védett vizes élőhely a Száva egyik holtága mentén. Népszerű madármegfigyelő- és kirándulóhely. Lehetőség van csónaktúrákból megfigyelni az élővilágot, de nívós kemping is üzemel a terület szélén. Mivel télen jártam Sremska Mitrovica-ban, nem látogattam még meg a Természetvédelmi Területet; ezért addig további információkat az alábbi honlapon lehet találni: http://www.zasavica.org.rs/en/

 

A város megközelítése:

 

Autóval könnyű dolgunk van, a város a Zágráb-Belgrád közötti autópálya mellett helyezkedik el, így arról letérve, egyszerűen bejutunk Sremska Mitrovica-ba.

Vonattal a Belgrád és Šid között közlekedő személyvonatok egyikével vagy a Belgrád-Zágráb nemzetközi vonattal érhetjük el, amely mindkét irányban megáll a városban. Belgrádtól közel másfél órás vonatozásra számítsunk. Menetrendi információ a www.srbvoz.rs weboldalon található. Ha valaki nem kedveli a vasúti utazást, érkezhet busszal is! Napi 10-12 pár busz közlekedik Belgrád és Sremska Mitrovica között, a menetidő így is kb. másfél óra. Menetrend a www.bas.rs honlapon kereshető. A város és környékének autóbuszos személyszállítását a „Sirmiumbus” nevű társaság végzi, amelynek honlapcíme: www.sirmiumbus.rs