Manasija erődkolostor

Kolostor Despotovac városa mellett (Közép- és Kelet-Szerbia határán)
Manasija erődkolostor
Manasija erődkolostor

A templomot hatalmas falak és bástyák védik.

press to zoom
A kolostor falai
A kolostor falai

press to zoom
Resava folyó
Resava folyó

A Resava folyó szurdokában, Despotovac mellett található az erődkolostor.

press to zoom
Manasija erődkolostor
Manasija erődkolostor

A templomot hatalmas falak és bástyák védik.

press to zoom
1/11
Várfallal és bástyákkal védett kolostor: Manasija
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

A szerbiai kolostorépítészet egyik legmonumentálisabb alkotását Despotovac kisvárosa mellett találjuk. A város mintegy 35 km-re található a Belgrád-Niš autópályától, így könnyen útba ejthetjük, dél felé tartó utunk során. Velika Plana után a markovaci lehajtónál kell elhagynunk az autópályát és alsóbbrendű útra váltanunk Svilajnac-Despotovac irányába. Az út elég rossz állapotban van, de járható. Napi néhány alkalommal autóbuszok is közlekednek Despotovac és Belgrád között, így autó híján is nekivághatunk az útnak. Despotovactól 2 km-t kell gyalogolni a műemlékhez, egy gyér forgalmú úton.

 

A kolostort Stefan Lazarević emeltette 1406 és 1418 között, a Resava folyó szurdokában (ezért egyes források Resava-kolostornak is nevezik Manasiját). A hegyekkel körülvett kolostort erős és vastag kőfalak, 11 torony és egy vizesárok védi. Az egész egy nagy vár illetve erődítmény benyomását kelti. Az erődítménybe a nyugatra nyíló kapun lehetett belépni.

A hatalmas kőfalak által védett terület középpontjában kapott helyett a Szentháromság templom, de épült itt másolóműhely és könyvtár is. A templom a Morava-stílusú építészet egyik legszebb alkotása. A falakat freskók díszítik, a padlózat egyes részeire pedig mozaikok kerültek. Ez utóbbi ritkaságszámba ment a középkori szerb építészetben. A másolóműhelyben egyházi célra másoltak könyveket, míg a könyvtárban több, mint 20000 könyvet őriztek. Ezek nagy része, valamint a kolostor is súlyosan megrongálódott a török uralom idején, akik lőporraktárnak használták az erődítmény egyes részeit.  

A török kiűzése után lépésről lépésre helyreállított kolostor és erődrendszer restaurálása ma is folyik. 1979-ben a szerb kulturális örökség részévé nyilvánították, míg 2010 óta az UNESCO Világörökség része.

A Manasija név eredetéről több feljegyzés is született. Az egyik monda szerint Stefan Lazarević nagyra tartotta Manassé görög költőt, a világteremtéstől 1081-ig terjedő Krónika verseinek szerzőjét. A Manassé névből ered a szerb Manasija elnevezés.

Más feljegyzések szerint a kolostort a nép nevezte el Manasijának. A környéken élőket lenyűgözte a kolostor és az azt védő erődrendszer, és így beszéltek róla: „Despot sagradi manastir da nama sija” azaz magyarul a „Despota (avagy Stefan Lazarević) kolostort építtetett, hogy ragyogjon nekünk”. A „nama sija” kifejezésből jött a Namasija név, amely a török uralom idején változott Manasija formátumra. Ez pedig a „Ma ne sija” azaz „Már nem ragyog” mondásból ered, amely a kolostor török időszakbeli pusztulását övezte. A „Ma ne sija” kifejezésből ered a máig fennmaradt Manasija név.

 

A Despotovactól 2 km-re lévő kolostor látogatható; a bejáratnál ajándékboltot is találunk, ahol kegytárgyak mellett helyben készült termékek (méz, szörp, gyógynövényekből készült kozmetikumok, pálinkák) kaphatóak.

Bár a kolostor határában fut a Markovac-Despotovac-Resavica vasútvonal, ezen csak teherforgalom van, így Belgrádból busszal juthatunk el Despotovac városába. Aktuális menetrendet a www.bas.rs honlapon kereshetünk. Belgrádból indul egy minibusz járat 9:30-kor, ez 12 óra körül ér Despotovacba, ahonnan 25-30 perces, könnyű sétával juthatunk el az erődkolostorig. Vissza irányban 14 és 16 órakor indul busz Belgrád felé, azonban a 16 órás járat csak vasárnap közlekedik. Helyi jelentőségű járatok is közlekednek a közeli városok felé.

 

A környéken több időt is érdemes eltölteni, mert számos természeti látnivaló is akad (Resava-barlang, vízesések), ezek azonban csak autóval vagy biciklivel és gyalog közelíthetőek meg. Ezekről bővebben, a készülő Kelet-Szerbia menüpont alatt fogok írni.