Prilep
A város óratornya Macedónia egyik legszebb köztéri időmérője.
A város óratornya Macedónia egyik legszebb köztéri időmérője.
A Pelagónia-medence városa: Prilep
A képre kattintva galéria nyílik meg!
Hatalmas dohányföldek és bizarr, sziklás hegyek veszik körbe a Pelagónia-medence városát, Prilepet. Ezek a város fölé magasodó, különleges sziklaformációk rejtik Marko tornyát (Prilep várát), de a közelben bújik meg a macedónok egyik fontos kolostora, Treskavec is.
Bárhonnan is közelítjük meg a várost, a környéken sok helyen dohányföldek kísérik utunkat. A Pelagónia-medence éghajlati adottságai kiváló minőségű dohányt érlelnek, így Prilep Macedónia “dohányfővárosa”. Dohányipari Intézete új fajta dohánynövényeket nemesít, a település északnyugati határában helyet kapott Dohány Múzeum pedig a termesztésről, szárításról és cigaretta-termelésről rendelkezik kiemelkedő gyűjteménnyel. (Az előzetes bejelentkezéssel látogatható múzeumnak különleges pipagyűjteménye is van.)
A helyben feldolgozott dohányt sok nagy cigarettagyártó vásárolja fel és keveri termékeibe. Nyár végén és kora ősszel több helyi kertben látható, ahogy a dohányleveleket tömegesen szárítják a termelők.
Amennyiben a várost a Dohány Múzeum irányából érjük el, először a Varoš negyeden haladunk át. Ebben a régi negyedben számos kisebb, de nagyon szép ortodox templomot megpillanthatunk. A teljesség igénye nélkül ilyen a hegylábon meghúzódó Varoš kolostor (Varoški Manastir), vagy a girbe-gurba utcák közé beékelődő Szent Demetrius templom (Crkva Sv. Dimitrij) és a Szent Péter és Pál templom (Crkva Sv. Petar i Pavle).
A városrész fölé magasodó, kopár, sziklás hegy tetején roskadoznak Marko tornyai.
Keressük meg a google térképén a furcsa alakú kőszobrot, a “Kőelefántot” (Elephant rock, Stone Elephant) és az onnan induló ösvényen kapaszkodjunk fel a X.-XIV. század közötti időszakból származó fal- és toronymaradványokhoz! Nevét Marko királyról kapta, aki a térség utolsó uralkodója volt, mielőtt az Oszmán Birodalom bekebelezte a vidéket.
Prilep Marko király középkori királyságának fővárosa volt. Az 1375 és 1395 között uralkodó vezető minden áron megpróbálta feltartóztatni a törököket, ez haláláig sikerült is, ám utána öt évszázad oszmán uralom következett.
A jelzett túraösvényről és a vármaradványoktól csodálatos panoráma nyílik Prilep városára, a Pelagónia-medence síkságára és azt övező hegyekre.
Marko tornyától kb. 5-6 km-es, szintén kijelölt túraútvonal vezet a Treskavec-kolostorhoz. Nyár közepén igen izzasztó ez az ösvény, a sziklás terepen árnyék nem igen adódik. (Az útvonal a google térképén is jól követhető, tájékozódáshoz kitűnő.)
A Treskavec-kolostor a macedónok számára igen fontos vallási helyszín: szkiptóriumában (másolóműhelyében) igen élénk munka folyt a XIV. és XVIII. század között; ellátta a környező templomokat liturgikus irodalommal és könyvekkel.
A 2010-es évek elejéig az ország legelérhetetlenebb és legrejtettebb szentélyének tartották, mert csak egy keskeny, kanyargós, meredek gyalogösvényen volt elérhető. Azóta aszfaltcsík érte el a helyszínt, így akár autóval vagy taxival is érkezhetünk.
Treskavec valószínűleg a XIII. században épült egy ókeresztény templom maradványaira. Sajnos, 2013-ban a fűtőberendezés hibája miatt az egész kolostor leégett, csak temploma úszta meg a pusztulást. Felújítása folyamatban van.
A város határában lévő nevezetességektől egyenesen a belvárosba hajthatunk vagy sétálhatunk. A főutak találkozásánál található Prilep kicsi, de érdekes török kori bazárnegyede.
A “stara čarsija” negyed keskeny, merőleges utcákból áll, központi terét pedig az Óratorony és egy mecset romjai uralják. A bazársor ma is eredeti funkcióját látja el: üzletekkel, műhelyekkel, kávézókkal.
Valamelyik kiülős helyen érdemes kipróbálni a helyi sörgyár márkáit, például a Zlatan dab sört. (Miután Prilep a macedón sörfőváros, minden év júliusában itt rendezik a “Pivo Fest” elnevezésű sörfesztivált, ex-jugoszláv fellépőkkel.) Illetve megkóstolhatjuk a helyben híres prilepi édességipar, a “Vitaminka” gyár csokijait is!
Az 55 méter magas, 1826-ban épült, karcsú Óratorony Macedónia egyik legszebb köztéri időmérője. Óraszerkezetét 1858-ban kapta meg.
Az Óratorony mellett látható a Čarši mecset romja. 1475-ben épült, különlegessége a minaretjén található dupla erkély volt. A 2001-es albán-macedón konfliktus során a mecsetet felgyújtották, jelenleg csak a torzóját nézhetjük meg.
A régi bazár szélén egy török fürdő maradványait is felfedezhetjük.
A régi bazárt nyugatról Prilep központi tere, a Metodija Andonov Čento tér határolja. Čento úr a Macedón Jugoszláv Szocialista Köztársaság első elnöke volt. A nagy téren áll Marko király lovas szobra.
Itt, a tér sarkában van egy - számunkra kevésbé izgalmas - emlékmúzeum, amely a II. Világháború alatti bolgár uralom időszakának és az őket kiűző partizánok tevékenységének bemutatására fókuszál. Ehhez kapcsolódik, hogy 1961-ben a város déli részén egy nagy második világháborús emlékművet emeltek (a google térképén angolul kereshetjük meg: Burial mounds of undefeated, azaz Veretlenek sírhalmai). A hatalmas sakkfigurákra emlékeztető szobrok márványból készültek és katonák sírjait tartalmazzák.
A gyönyörű, hófehér márványt “Sivec-nek” hívják és Prileptől északra bányásszák. Sokak szerint a világ egyik legfehérebb márványa; a Szabadság-szobor talpazata is ebből készült, de a Fehér Ház építéséhez is használtak innen származó kőzetet.
A Čento tér túloldalán egy kisebb parkban Nagy Sándor, ókori macedón király szobrát vehetjük észre. Közvetlenül mellette egy tájékoztató tábla hirdeti, hogy egykor e helyen állt a Kursumli Han. Ez egy oszmán időkre jellemző fogadó, ún. karavánszeráj, melynek ma csak egy falmaradványa látható, ablakrészletekkel.
Prilep megközelítése:
Prilep a Szkopje-Bitola vasútvonal forgalmas állomása, így mindkét irányból elérhető vonattal - ám 2023-ban mindössze naponta háromszor.
Indulási idő 2023-ban Szkopje felé: 4:00; 13:35; 19:11. Bitola irányába: 9:37; 17:11; 22:46.
A menetidő a fővárosba két és fél óra, Bitolába kb. 50 perc.
A pályaudvar mellett található az új városi autóbusz-állomás, innen szintén Szkopje és Bitola felé indulnak a leggyakrabban járatok. Napi 1-2 busz Bitolán át Ohridig közlekedik és az ország keleti városába, Kočani irányába is van naponta egy indulás. A nem teljeskörű, de használható menetrendi kereső: https://bus2go.mk/
Ha esetleg a Balkán legmagasabban fekvő városába, az 1350 méteren elterülő Kruševóba mennénk, akkor oda a belvárosból indulnak minibuszok! A furgonok a “Kuzman Josifoski” és “Kej 1-vi Maj” utcák kereszteződésénél lévő régi buszállomáson várják utasaikat. A menetidő Kruševóba kb. 40 perc.