Pétervárad erődje (Petrovaradin)

Az Óratorony
Az Óratorony

press to zoom
Az erőd Újvidék felől, este
Az erőd Újvidék felől, este

press to zoom
Erődrendszer
Erődrendszer

press to zoom
Az Óratorony
Az Óratorony

press to zoom
1/12
Várlátogatás Péterváradon (Petrovaradin)
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

A Duna-mente ismert részére érkeztünk! Az Újvidékkel szemben fekvő Pétervárad nemcsak a várak barátainak fontos célpontja vagy a magyar emlékek nyomában járó turisták pihenőhelye. A fesztiválozók térképére is felkerült: a péterváradi erőd falai között rendezik minden év júliusában az EXIT fesztivált, amely ma a Balkán legnagyobb zenei-kulturális kavalkádja, a mi Sziget fesztiválunk szerbiai testvére.

Elég csak átsétálni Újvidékről a Duna jobb partjára, és a Duna-mente egyik legnagyobb erődítményében találjuk magunkat. Kicsit olyan, mintha Komárom erődjeinek egyikében barangolnánk…

 

E helyen már a római korban őrhely állt, majd a középkorban fontos rév- és vámhely volt. 1235-ben, IV. Béla király idején, Franciaországból érkezett ciszterci szerzetesek kolostort építettek az egykori római erőd helyén. Ez volt Bélakút, amelyet 1242-ben a tatárok szinte teljesen megsemmisítettek.

A tatárjárás után új helyszínen épült újjá a kolostor. A Duna jobb partján emelkedő kopár sziklán fellegvárat építettek, s ennek védelmében húzták fel az új kolostor épületét is. Ez a kopár szikla stratégiai fontosságú helyen állt: védte a Duna-parti útvonalat és nehezítette az ellenség számára a Fruška Gora hegyein történő átkelést.

Az új kolostor építését 1252-ben fejezték be. Környékének további fejlődését a modern földművelés és a szőlőtermesztés-borkereskedelem alapozta meg. A vár állapota azonban nem volt kielégítő, így a török előrenyomulás időszakában sokan aggódtak, állni fogja-e az ostromot.

Nándorfehérvár 1521-ben elesett, s ezután a török szultán már Pétervárad felé haladt. 1526 júliusában, többszöri próbálkozás után a törököknek sikerült elfoglalniuk a várat, amely ezután egészen 1688-ig az Ő fennhatóságuk alatt állt. Először ebben az évben sikerült visszafoglalni, azonban véglegesen csak 1716-ban, Savoyai Jenő győzelmét követően űzték a törököket vissza Nándorfehérvár irányába.

 

A ma is látható várfalak és erődrendszer (az alsó- és felsővár) ezt követően, 1780-ig épült ki. Szintén ebben az időszakban húzták fel az Újvidék felől látható kaszárnyát is. A Monarchiában megmarad erődítménynek, sőt egészen 1951-ig katonai célokat szolgált a vár.

 

Messziről látható legnevesebb építménye, az óratorony. Fordított vagy részeges órának is hívják, mert az órákat a nagymutató, a perceket a kismutató mutatja. Ennek két magyarázata is van: egyrészt a Dunán hajózók így könnyebben le tudták olvasni a pontos időt, másrészt a vár őrségét egész órákban cserélték, így a percek kevésbé voltak fontosak.

Ma a Felsővár központi épülete a Hadiszertár, ahol az Újvidéki Városi Múzeum kiállítása látogatható. A múzeum előtti tér a Díszszemle tere, ez volt a katonai sorakozóhely. A Hadiszertárral szemben lévő Tiszti Pavilonban működik egy drága szálloda és annak étterme. Az egykori laktanyában ma a levéltár üzemel. A tisztilakban egykor a tiszteket és katonákat szállásolták el, de működött itt fegyvergyártó műhely és istálló is. A föld alatt 16 kilométer összhosszúságú, négyszintes alagútrendszer húzódik.

Az Alsóvár keskeny, macskaköves utcái is megérnek egy sétát. Itt találhatjuk a Szent György kolostortemplomot és a Balkán legrégebbi katonakórházát is.

 

A vár megközelítése:

 

Pétervárad erődje csak egy séta Újvidékről, ennek ellenére külön vasútállomása van a Szabadka-Újvidék-Belgrád vasútvonalon. Petrovaradin állomáson azonban csak a személyvonatok állnak meg, így érdemesebb összekötni az újvidéki látogatást a péterváradi erőd megtekintésével. Azonban, ha Belgrád felől érkezünk, és először a várat szeretnénk meglátogatni, jöhetünk vonattal is. A vasútállomás kb. félórás sétára van az erődrendszer bejáratától.

 

Ha Újvidék felől jövünk, autóbusszal is utazhatunk. Újvidék központjából a 3-as jelzésű járat biztosítja a leggyakoribb összeköttetést a Duna másik oldalával. A busz átlagosan 20 percenként indul, pontos menetrend az alábbi honlapon érhető el: http://www.gspns.co.rs/red-voznje.php

 

Ha autóval jövünk, Újvidék belvárosa felől a „Varadinski most”, azaz a Varadini hídon keljünk át a Dunán. Ez az út vezet tovább Sremski Karlovci (Karlóca felé), de leágazása van a Fruška Gora-t átszelő országútra is.