Pétervárad erődje (Petrovaradin)

Az Óratorony
Az Óratorony

Az erőd Újvidék felől, este
Az erőd Újvidék felől, este

Erődrendszer
Erődrendszer

Az Óratorony
Az Óratorony

1/12
Várlátogatás Péterváradon (Petrovaradin)
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

A Duna-mente ismert részére érkeztünk! Az Újvidékkel szemben fekvő Pétervárad nemcsak a várak barátainak fontos célpontja vagy a magyar emlékek nyomában járó turisták pihenőhelye. A fesztiválozók térképére is felkerült: a péterváradi erőd falai között rendezik minden év júliusában az EXIT fesztivált, amely ma a Balkán legnagyobb zenei-kulturális kavalkádja, a mi Sziget fesztiválunk szerbiai testvére.

Elég csak átsétálni Újvidékről a Duna jobb partjára, és a Duna-mente egyik legnagyobb erődítményében találjuk magunkat. Kicsit olyan, mintha Komárom erődjeinek egyikében barangolnánk…

 

E helyen már a római korban őrhely állt, majd a középkorban fontos rév- és vámhely volt. 1235-ben, IV. Béla király idején, Franciaországból érkezett ciszterci szerzetesek kolostort építettek az egykori római erőd helyén. Ez volt Bélakút, amelyet 1242-ben a tatárok szinte teljesen megsemmisítettek.

A tatárjárás után új helyszínen épült újjá a kolostor. A Duna jobb partján emelkedő kopár sziklán fellegvárat építettek, s ennek védelmében húzták fel az új kolostor épületét is. Ez a kopár szikla stratégiai fontosságú helyen állt: védte a Duna-parti útvonalat és nehezítette az ellenség számára a Fruška Gora hegyein történő átkelést.

Az új kolostor építését 1252-ben fejezték be. Környékének további fejlődését a modern földművelés és a szőlőtermesztés-borkereskedelem alapozta meg. A vár állapota azonban nem volt kielégítő, így a török előrenyomulás időszakában sokan aggódtak, állni fogja-e az ostromot.

Nándorfehérvár 1521-ben elesett, s ezután a török szultán már Pétervárad felé haladt. 1526 júliusában, többszöri próbálkozás után a törököknek sikerült elfoglalniuk a várat, amely ezután egészen 1688-ig az Ő fennhatóságuk alatt állt. Először ebben az évben sikerült visszafoglalni, azonban véglegesen csak 1716-ban, Savoyai Jenő győzelmét követően űzték a törököket vissza Nándorfehérvár irányába.

 

A ma is látható várfalak és erődrendszer (az alsó- és felsővár) ezt követően, 1780-ig épült ki. Szintén ebben az időszakban húzták fel az Újvidék felől látható kaszárnyát is. A Monarchiában megmarad erődítménynek, sőt egészen 1951-ig katonai célokat szolgált a vár.

 

Messziről látható legnevesebb építménye, az óratorony. Fordított vagy részeges órának is hívják, mert az órákat a nagymutató, a perceket a kismutató mutatja. Ennek két magyarázata is van: egyrészt a Dunán hajózók így könnyebben le tudták olvasni a pontos időt, másrészt a vár őrségét egész órákban cserélték, így a percek kevésbé voltak fontosak.

Ma a Felsővár központi épülete a Hadiszertár, ahol az Újvidéki Városi Múzeum kiállítása látogatható. A múzeum előtti tér a Díszszemle tere, ez volt a katonai sorakozóhely. A Hadiszertárral szemben lévő Tiszti Pavilonban működik egy drága szálloda és annak étterme. Az egykori laktanyában ma a levéltár üzemel. A tisztilakban egykor a tiszteket és katonákat szállásolták el, de működött itt fegyvergyártó műhely és istálló is. A föld alatt 16 kilométer összhosszúságú, négyszintes alagútrendszer húzódik.

Az Alsóvár keskeny, macskaköves utcái is megérnek egy sétát. Itt találhatjuk a Szent György kolostortemplomot és a Balkán legrégebbi katonakórházát is.

 

A vár megközelítése:

 

Pétervárad erődje csak egy séta Újvidékről, ennek ellenére külön vasútállomása van a Szabadka-Újvidék-Belgrád vasútvonalon. Petrovaradin állomáson azonban csak a személyvonatok állnak meg, így érdemesebb összekötni az újvidéki látogatást a péterváradi erőd megtekintésével. Azonban, ha Belgrád felől érkezünk, és először a várat szeretnénk meglátogatni, jöhetünk vonattal is. A vasútállomás kb. félórás sétára van az erődrendszer bejáratától.

 

Ha Újvidék felől jövünk, autóbusszal is utazhatunk. Újvidék központjából a 3-as jelzésű járat biztosítja a leggyakoribb összeköttetést a Duna másik oldalával. A busz átlagosan 20 percenként indul, pontos menetrend az alábbi honlapon érhető el: http://www.gspns.co.rs/red-voznje.php

 

Ha autóval jövünk, Újvidék belvárosa felől a „Varadinski most”, azaz a Varadini hídon keljünk át a Dunán. Ez az út vezet tovább Sremski Karlovci (Karlóca felé), de leágazása van a Fruška Gora-t átszelő országútra is.