Eszék (horvátul: Osijek)

A Dráva-parti erőd, a Tvrđa
A Dráva-parti erőd, a Tvrđa

press to zoom
Eszék erődje a Dráva jobb partján
Eszék erődje a Dráva jobb partján

press to zoom
Katedrális
Katedrális

press to zoom
A Dráva-parti erőd, a Tvrđa
A Dráva-parti erőd, a Tvrđa

press to zoom
1/23
Szlavónia Dráva-parti „fővárosa”: Eszék
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

2019 nyarán nem lehetett vonattal eljutni a szerb fővárosba Budapestről, mert Újvidék és Belgrád között teljesen átépítik a vasútvonalat. Jó balkáni szokás szerint így minden vonatot – pótlás nélkül – töröltek a két város között.

Én mégis vasúton szerettem volna Belgrádba utazni, így kapóra jött, hogy Pécs és Eszék között 2018. decembere óta újra lehet vonatozni. Ugyanis egy kis szlavóniai kitérővel, Eszék és Vinkovci érintésével el lehet érni Szerbiát és Belgrádot vonattal.

S ha már Szlavóniában járok, miért ne nézzek körül? Úgy döntöttem, hogy mielőtt Vinkovciban felülök a belgrádi vonatra, rászánok 2-3 napot és megnézem a legnagyobb szlavón várost, Eszéket; a jelentős vasúti csomópontot, Vinkovcit és a Duna-parti Vukovárt.

Így lett egy Szerbián át Bulgáriába vezető utazásom első állomása a Pécstől mindössze 100 km-re délre fekvő Eszék.

 

A kb. 100 ezer fős város a Dráva jobb partján terül el. De tényleg csak az egyik oldalon! A belváros, az erődrendszer (Tvrđa), a lakóterületek és az ipar is szinte kizárólag a jobb partra települt. Persze, hidak átvezetnek a Dráva bal partjára, ám itt csak egy strandot és egy kellemes hangulatú folyóparti sétányt találunk. Érdemes azért átsétálni a folyó felett átívelő gyalogos hídon, hiszen valószínűleg innen a legjobb a kilátás a városra és annak erődjére!

 

Ismerkedésünket kezdjük a vasútállomáson! A kissé kopottas, de még így is patinás hangulatú állomás tetején még az egykori távíróoszlopok is fent vannak. A pályaudvar előtti térről egy kocsis, rövidke villamosok indulnak a belváros irányába. Felszállhatunk egyre, ám hosszú utazásra ne számítsunk, 15 perc alatt gyalog is a központban lehetünk.

 

A város központi terén találkozik Eszék két villamosvonala, amelynek meghatározó épülete a „Katedrális”, azaz a Szent Péter és Pál plébániatemplom. A vörös téglás templom a XIX. század végén, 1894 és 1898 között épült. A templomtorony 90 méter magas, így igazán magasra emelkedik a szinte asztallap simaságú szlavón tájból.

 

Ha körbejártuk a fő teret, irány a Tvrđa, azaz az Eszéki Vár! Természetesen villamossal is eldöcöghetünk odáig, de elsétálhatunk az Európa sugárút északi járdáján is, amit szecessziós épületek szegélyeznek. Ha viszont a sugárút déli oldali járdáját választjuk, eltérő hangulat fogad, ugyanis az itt álló házak (múzeum, bíróság, posta, kereskedelmi kamara igazgatósága) historizáló stílusban épültek, tökéletes ellentétet képviselve a szecessziós szomszédainak.

 

Más lehetőségünk is van: a Dráva partján futó promenádon gyalogolunk (vagy biciklizünk) el a várig. Ebben az esetben a Katedrálistól a város másik magas épületét kell megcéloznunk, a Hotel Osijek felhőkarcoló stílusú monstrumát. A szálloda már a Dráva partján áll, a téli kikötővel szemben. Innen indul a városi korzó, ahol folyóparti kávézók, éttermek várják a betérőket. Elsétálunk a már említett gyaloghíd déli hídfőjénél, majd a városi park zöldövezete kíséri utunkat.

 

Ha figyelmesek vagyunk, egy kissé fakult tájékoztató táblát is megpillanthatunk a parton. Ez a török befolyás korában, 1526-tól megépült, nemzetközileg is elismert Szulejmán-hídnak állít emléket. A 7 km hosszú, Dráván és árterén átívelő fahíd Eszéket és Darda falut kötötte össze. Így lehetővé tette a törökök számára, hogy észak felé átkeljenek a folyón és folytassák előrenyomulásukat. A keresztény Európát fenyegető fahidat többször felégették (pl. Zrínyi Miklós és csapata 1664-ben, híres téli hadjárata során, hogy megnehezítse a törökök átkelését a Dráván), mégis újjáépült. Végül csak 1686-ban sikerült véglegesen elpusztítania a Habsburg hadseregnek.

 

Körülbelül 20 perces séta és az erőd északi kapujánál állunk! A csillag alakú vár egyike Horvátország legnagyobb erődítményeinek. Az oszmán erők 1687-es veresége után kezdték építeni; a három északi bástya és a belső erődítmény 1735-ben már állt. Elkészültekor az Oszmán Birodalom határán álló legnagyobb és legerősebb Habsburg-erőd volt. A falakkal és nyolc bástyával védett erődöt négy kapun keresztül lehetett megközelíteni. Falain belül nemcsak fegyverraktár, hanem katonai kórház és bíróság, tiszti apartmanok és különböző irodák kaptak helyet. A XVIII. század végétől az erődítmény katonai jelentősége csökkent, ugyanis a térségért felelős katonai parancsnokság az Újvidék melletti Péterváradra (Petrovaradin) költözött.

 

A XIX. század folyamán az erőd egyre inkább alkalmatlanná vált a hadsereg számára, sőt falai Eszék fejlődését és terjeszkedését is hátráltatták. A Felső- és Alsóváros közlekedési kapcsolatát javítandó, 1923-ban megkezdődött a vár falainak bontása. Mára az erődítményrendszer északi falait és kapuját illetve két bástyát hagytak meg, ellenben a belső mag sértetlen maradt.

 

Az erőd központja egy négyzet alakú tér, amelyre tavasztól őszig számos kiülős kávézó települ. A templom mellett fennmaradtak szép nemesi és polgári épületek is, amelynek falai között iskolák is üzemelnek. Ám számos épület és raktár ma is romos vagy az 1990-es évek eleji délszláv háború nyomait viseli magán.

 

Ha bebarangoltuk a vár utcáit, még érdemes átkelni a közúti és vasúti hídon a Dráva túlpartjára is, hogy néhány fotót készítsünk Szlavónia legszebb erődítményéről.

Eszék legfontosabb látnivalóinak felfedezése után pedig visszatérhetünk a belváros vendéglőinek egyikébe vagy folytathatjuk utunkat Szlavónia más részébe.

A város megközelítése:

 

Eszékre vonattal Pécs felől, pélmonostori (Beli Monastir) átszállással juthatunk el, napi 4 alkalommal. A vonatok menetrendjét a hazai vasúttársaság honlapján megtalálhatjuk.

Eszékről Vinkovci, Diakovár (Đakovo), Zágráb elérhető közvetlen vonatokkal, míg Vukovár, Bród (Slavonski Brod) és a szerbiai Zombor átszállással, napi néhány alkalommal közelíthető meg. Belgrádba Vinkovci átszállással napi egy alkalommal vonatozhatunk. A vonatok menetrendje a horvát vasút honlapján kereshető: https://prodaja.hzpp.hr/

 

Az eszéki buszállomás a vasútállomás közelében található, számos belföldi és nemzetközi járat érinti. Tudomásom szerint Bosznia-Hercegovina felé Eszékről nem indul busz, de a szerbiai Újvidék napi 2 járatpárral elérhető. Magyarország felé pedig a Flixbus tart fenn járatokat.