Mostar

 
Mostar jelképe
Mostar jelképe

A Neretván átívelő Öreg-híd.

A hídfőnél álló torony
A hídfőnél álló torony

Egykor fogda és lőszerraktár volt.

A bazársor
A bazársor

Mostar jelképe
Mostar jelképe

A Neretván átívelő Öreg-híd.

1/9
Mostar és az  Öreg-híd
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

Mostar neve hallatán legtöbbünknek a város jelképe, az Öreg-híd ugrik be. Az az egynyílású kőhíd, amely a Neretva folyó két partját, a város két részét és két nemzetiséget, a bosnyákokat és a horvátokat köti össze. Napjainkban turisták tízezrei keresik fel minden évben a várost, hogy sétáljanak a település egyedi hangulatú köves utcáin, átgyalogoljanak az Öreg-hídon vagy betérjenek egy mecsetbe. A nyári szezonban hömpölygő tömeg között már fel sem tűnnek a háború nyomai vagy azok az ellentétek, amelyek elvezettek az Öreg-híd 1993-as felrobbantásához.

 

A híd építését 1557-ben rendelte el I. Szulejmán szultán, és 1567-re készült el a kor legnagyobb egynyílású kőhídjaként, amely kb. 25 méter magasan ível át a Neretva felett. A híres építményt Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette, "Római híd Mostarban" címmel. A híd 1567-től egészen 1993-ig kötötte össze a folyó két partját, azonban a horvátok 1993. november 9-én, néhány óra leforgása alatt megsemmisítették.

 

A városban 1990-re egyre erősebb lett az etnikai ellentét; Mostar 75 ezer fős lakosságának kb. egyharmada muzulmán bosnyák volt, 30%-ot tett ki a horvát és 20%-ot a szerb lakosság aránya (a többiek jugoszlávnak vallották magukat). Jugoszlávia felbomlása idején az etnikai feszültség még jobban kiéleződött, a mindennapok részévé vált. 1992-ben Bosznia-Hercegovina kinyilvánította a függetlenségét, ezzel megkezdődött a véres polgárháború. Kezdetben a bosnyákok és horvátok egy oldalon harcoltak, céljuk a szerb hadsereg kiűzése volt, amely 1992 végére sikerült is. 1993 tavaszán azonban a bosnyákok és a horvátok is egymás ellenségeivé váltak, s megkezdődtek a harcok e két nemzetiség között is. A horvátok célja az volt, hogy Mostar legyen a hercegovinai horvát állam központja, ezért minden muzulmán múltra emlékeztető épületet módszeresen meg akartak semmisíteni. A bosnyák városrészeket védők azonban meghiúsították Mostar teljes, horvát hegemónia alá vonását.

 

„Akié a híd, azé a város”, mondja a szólás – és a horvátok elkezdték támadni a város évszázados jelképét, az Öreg-hidat. Az első napokban a hídon átkelőket kezdték célozni, azonban a bosnyákok ezeket a támadásokat is kivédték. Bosszúból a horvátok 1993. november 8-án tüzérségi támadást indítottak a híd ellen, 15 óra 55 perckor egy harckocsi gránát a híd közepét teljesen kiszakította a helyéről. Másnap, november 9-én pedig az egész hídszerkezetet a Neretvába robbantották, ezzel megszűnt a kapocs a két városrész között.

Az értelmetlen öldöklés még 1995-ig folytatódott, ám az év decemberében, Daytonban aláírták a szemben álló felek azt a béke-megállapodást, amely elkezdte rendezni Bosznia-Hercegovina vitatott helyzetét. A horvátok és bosnyákok diplomáciai úton békét kötöttek és három horvát illetve három bosnyák körzetre osztották fel a várost. Elkezdődhetett a helyreállítás!

 

Az ország területére békefenntartók települtek, s ehhez az akcióhoz Magyarország is csatlakozott. A Magyar Műszaki Kontingens feladata a háborúban elpusztult hidak újjáépítése illetve a közutak és vasútvonalak helyreállítása volt. Így a Világörökség részét képező mostari Öreg-híd újjáépítésében is kivették a részüket!

A híd újjáépítését úgy tervezték, hogy az eredeti (folyóba robbantott) kövek helyreállításával és felhasználásával építkeznek. Ehhez azonban fel kellett deríteni, hogy hol és milyen állapotban fekszenek a kövek a folyó medrében. Már ebben a munkafolyamatban is a magyar kontingens búvárai segítettek, ők térképezték fel a Neretva természeti adottságait és javaslatot tettek az 50-60 tonnás kövek kiemelésére.

A felmérés elvégzése után a magyarokat bízták meg a különleges kiemelő szerkezet tervezésével, kivitelezésével, sőt a kőtömbök kiemelésével is. A munka során a magyar katonák 140 köbméternyi követ emeltek ki a Neretvából, amelyet folyamatosan figyelemmel kísértek a helyi lakosok is! Az első kőtömb kiemelését többezres tömeg ujjongása kísérte.

A helyreállítás második szakaszában, a tényleges újjáépítésben, már nem vettek részt a magyarok. Ezt a munkát egy török építőipari cég végezte. 2000-ben a megmaradt hídpilléreket erősítették meg, majd megkezdődött a 4 évig tartó építkezés időszaka. A magyar katonák által kiemelt kövek egy részét az újrafaragás után beépítették a hídelemekbe, kivéve az elsőként kiemelt követ… Ez a kőtömb a helyi múzeumban kapott helyet.

 

Végül az újjáépített Öreg-hidat 2004. július 23-án adták át a mostariaknak, és persze a turistáknak, akik azóta is ellepik a várost. A horvát tengerpart és Dubrovnik is csak pár órányira fekszik Mostartól, így sokan a tengerparti nyaralásukba iktatnak be egy napot, hogy meglátogassák Bosznia-Hercegovina legnépszerűbb városát.

Természetesen a városképet uraló Öreg-hídon kívül még számos látnivaló található a városban, ahol tartalmasan el lehet tölteni egy teljes napot.

 

Mostar rézműves utcája a Kujundžiluk, ahol a hagyományos termékek mellett szinte bármilyen emléktárgyat megvásárolhatunk. Nyári turistaszezonban szinte moccanni sem lehet a kis utcában.

A Világörökség része a Koski Mehmed pasa mecsete is. A névadó pasa által építtetett dzsámi 1618-ra készült el. Az udvarban két türbét (török sírhely) láthatunk, de működött itt iszlám iskola is. A mecset belső részét a színes ablaküvegeken beszűrődő természetes fény világítja meg. A minaretbe is fel lehet menni (belépő ellenében), innen csodálatos kilátás nyílik az egész óvárosra és az Öreg-hídra.   

Mostar másik nevezetes mecsete a háborúban súlyos károkat szenvedett Karađoz bég dzsámi. Az 1557-re felépült mecsetet az 1990-es évek háborúi után teljesen felújították, jelenleg is nyitva áll a látogatók előtt. Minaretje is látogatható. A mecset mögött egy régi muszlim sírkert található.

Aki kíváncsi Mostar történelmére, a város délszláv háborúk előtti életére illetve a háború pusztításaira, látogassa meg a Hercegovinai Múzeumot. A tárlat Džemal Bijedić volt jugoszláv kormányfő egykori házában található.

Az Öreg-híd két végén magasodik a Tara- és a Helebija-torony. A nyugati parton álló félköríves Tara-toronyban puskaport és lőszereket raktároztak az oszmán-török korban. A keleti oldalon álló Helebija alsó szintjén egykor fogda volt, fölötte őrszobát alakítottak ki.

A híd túlpartján, a horvát oldalon, az óváros másik része terül el. A szűk utcákban török stílusú, emléktárgyakat árusító kis üzletek, kávézók és éttermek sorakoznak. A közelben van az Öreg-híd kicsinyített másolata, a Görbe-híd. Ez a híd túlélte a délszláv háborút, azonban egy villámárvíz végzett vele az 1990-es évek végén. Felújították, ma újra eredeti szépségében látható.

 

A felsoroltak csak ízelítőt adnak a város tömérdek látnivalójából és műemlékéből. Ha van időnk, bolyongjunk az óváros keskeny utcáiban, sétáljunk át a nap minden szakában az Öreg-hídon és figyeljük meg a Neretvába fejest ugró fiatalokat, egy híd közelében található kávézóból. Ha pedig szeretnénk eltűnni a turistáktól zsúfolt, forró városból, kiránduljunk el – a helyi busszal is elérhető – Blagajba, ahol a Buna folyó hűs forrása és egy derviskolostor vár minket.

 

Mostar megközelítése:

 

Mostar a Szarajevót a horvát tengerparton fekvő iparvárossal, Pločéval összekötő vasútvonal fontos állomása. Mára azonban a személyszállítás romokban hever: a tengerparti Ploče felé megszűnt a kapcsolat, a horvát fél megszüntette a vonatokat. Így a Szarajevóból induló vonatok csak a határvárosig, Čapljináig közlekednek, mindössze kétszer naponta. Szarajevóból reggel 7:15-kor és 16:49-kor indul dél felé a modern Talgo-vonat, míg Mostarból reggel 6:39-kor és délután 17:05-kor szállhatunk vonatra. A menetidő kb. 2 óra a két város között (2019/2020-as menetrendi év adatai). Tehát a szarajevói látogatásunkat kiegészíthetjük egy egynapos mostari városnézéssel is, úgy, hogy mindkét irányban a vonatot részesítjük előnyben.

 

Utazás busszal: Mostarba Bosznia-Hercegovina minden szegletéből el lehet jutni, számos járat köti össze Szarajevóval és Dubrovnikkal is. A buszállomás a vasútállomás szomszédságában található.