A Niš és Dimitrovgrad közötti vasútvonal
Utazás a Niš és Dimitrovrad közötti vasútvonalon
A képre kattintva galéria nyílik meg!
Délkelet-Szerbia legjelentősebb városa, Niš és a szerb/bolgár határállomás, Dimitrovgrad között fut a két ország közötti egyetlen vasútvonal. Fontos árufuvarozási folyosó ez, hiszen része a X. számú európai vasúti korridornak, amely Belgrád irányából átszeli a Balkán-félszigetet a Niš-Szófia-Plovdiv-Isztambul útvonalon.
A Szerb Királyság első vasútvonalát, a Belgrád és Niš között futót, 1884-ben helyezték üzembe. Megépítéséről még az 1878-as Berlini Kongresszuson döntöttek, és Szerbia vállalta, hogy a Száva folyótól egészen a bolgár határig vasutat épít, amely csatlakozik a Törökországba vezető hálózathoz.
Ništől keletre (Pirot városa felé) 1885-ben indultak meg a munkálatok, amelynek pénzügyi fedezetéhez vasúti kötvényeket bocsátottak ki. Az építkezést ugyan rövid időre megszakította a szerb-bolgár háború 1885/86 telén, ám az 1886 tavaszán folytatódó munkák eredményeképp 1887. november 1-jére elkészült a vaspálya. A bolgárok 1888. augusztus 1-jén adták át a határhoz vezető szakaszt, amelynek közös határállomása az akkori Caribrod lett, amelyet 1950-től neveznek Dimitrovgradnak. (Az első világháborúban Caribrod Bulgáriához tartozott, majd 1920-tól lett Szerbia része.)
Az építkezés különösen nehéz terepen történt, ugyanis a Niš és Bela Palanka közötti szakasz a Sićevói-szoroson (Sićevačka klisura) vezet végig, amely a Nišava folyó szűk völgyét jelenti. Ezen a részen több alagút fúrására is szükség volt. A szurdok évszázadokon keresztül szinte átjárhatatlan volt, a vasútvonal megépítése tette lehetővé az átutazást ebben az irányban. Autóút is csak az 1960-as években épült a vasúttal párhuzamosan.
A vonatablakból feltáruló tájkép végig gyönyörű, a háttérben a Suva Planina és a Stara Planina hegységek vonulatai tűnnek fel.
A 109 km hosszú vasútvonal hátránya, hogy mai napig nem villamosították, így a páneurópai korridor azon kis szakasza, ahol dízelmozdonyok bevetésére van szükség. A Belgrád és Niš illetve a szerb/bolgár határtól a török határig tartó vonalrészek évtizedek óta villamosítottak.
A vasútvonal állaga is igen leromlott az utóbbi években. 2019-es utazásom alkalmával, a hegyvidéki jellegű, kanyargó és alagutakkal teleszórt Niš és Bela Palanka szakaszon szinte lépésben, 20-40 km/h sebességgel döcögtek a szerelvények, de Bela Palanka és Pirot között sem volt sokkal jobb a helyzet. Talán csak a Pirot és Dimitrovgrad közötti, utolsó 20 km volt az, ahol 40 km/h-nál picit gyorsabban is haladhattak a vonatok.
A vasútvonal revitalizációja és villamosítása a 2000-es évek eleje óta napirenden van, jelenleg úgy tűnik, hogy mindezt Európai Uniós támogatással fogja megvalósítani a Szerb Vasutak. Az évek óta tervezett projekt 2023-ban érkezett el a konkrét kivitelezési munkákig. Pirot környékén elkezdték a vasúti pálya bontását. Nem lesz könnyű a munka, különösen a domborzat és a sok műtárgy miatt.
2019 nyarán kétszer is végigutaztam a vasútvonalon, mindkétszer a nyári szezonban közlekedő közvetlen Belgrád-Szófia vonatpárral (a „Balkán-expresszel”). A 109 km-es szakasz leküzdéséhez 2 óra 40 percre volt szükség a menetrend szerint, ám az egyre gyakoribb 10 és 20 km/h-s lassújelek miatt csak itt 20-30 perc késést szedett össze a vonat. Ehhez jött a niši mozdonycsere, ami – bár be van építve a menetrendbe – újabb, több, mint egy órás késést jelentett, hiszen az ellenvonat mozdonyára kellett várni.
Így első utazásom alkalmával 4 és fél, míg második alkalommal „mindössze” 2 óra késéssel érkeztünk meg Belgrád-Topčider állomásra. Nem is csoda, hogy a vonatot szerb vagy bolgár egyszeri utasok csak elvétve használják, a vonat 2 kocsija szinte kizárólag nyugat-európai InterRail bérlettel utazgató, hátizsákos turistákkal telik meg.
A dízeles szakaszon ezt a nyári vonatpárt a tekintélyt parancsoló 661-es Kennedy vagy 666-os Marsalka becenevű mozdonyok továbbították. Nekem 2019 nyarán mindkétszer a 661-112-es mozdony duruzsolt a vonatom élén. Ez a vonatpár volt az utolsó, dízelmozdony húzta, hagyományos szerelvényből kiállított vonat Szerbiában. A többi, nem villamosított vonalakon dízelmotorvonatok közlekednek. Persze, tehervonatok élén számos helyen megfordul a 661-es!
2021-ig, turistaszezonon kívül (szeptember közepétől június közepéig), csak niši és dimitrovgradi átszállással lehetett Szófiába vasúton eljutni Szerbia felől, fele részben személyvonattal… Napjainkban (2023-ban) már így sem, a vasútvonalon szünetel a személyvonatok közlekedése. Így tehát garantált a két ország között közlekedő buszjáratok kihasználtsága.
Kíváncsian várom a vasútvonal felújításával kapcsolatos híreket, mindazonáltal biztos vagyok benne, hogy a Belgrád-Szófia közvetlen vonatnak jó pár évre búcsút lehet mondani a felújítás és villamosítás miatt. Kérdés, lesz-e még értelme újraindítani ezeket a vonatokat…