BalkánUtazó

Bosznia-Hercegovina délkeleti szegletében, közel a horvát és a montenegrói határhoz találjuk Trebinjét. A kopár, mediterrán jellegű mészkőhegyek közötti medencében fekvő város alig 30 km-re van a tengerparttól, ám eldugott fekvésének köszönhetően a parti nyüzsgés már nem ér el ide. Az eredeti állapotban megmaradt óváros a Trebišnjica folyó partján áll, amelyen egy török időszakban épült kőhíd is átível. A fallal körülvett belvárosban mecset áll, a környékbeli dombokon pedig ortodox templomok és kolostorok őrködnek. Az óvárost pedig hatalmas platánfák és parkok övezik, mintegy oázisként fogadva az erre járókat. Akár Mosztárban, Dubrovnikban vagy Herceg Novi-ban járunk, érdemes kitérőt tenni a Boszniai Szerb Köztársaságban fekvő kisvárosba!

 

A város nevét a X. században említik először, Tribune formában. A Dubrovnik és Kotor közötti karavánútvonalon fekvő város közvetítő szerepet töltött be a szomszédos, jelentősebb települések között. A XIV. század közepéig a szerb birodalomhoz tartozott, azonban I. Tvrtko, bosnyák uralkodó idején, a terjeszkedő bosnyák állam részévé vált.

A város 1482-ben, Hercegovina más részeivel együtt, török fennhatóság alá került.  A törökök uralma alatt, a XVIII. században épült a ma is meglévő, fallal körülvett óváros, a Kastel. A Trebišnjica folyó nyugati partján található központban két – ma is látható – mecset is helyet kapott. A zegzugos óváros utcáiban napjainkban kávézókat és éttermeket találunk. Nem csak az utcák között bandukolva szívhatjuk magunkba a történelmi városmag hangulatát! Menjünk át a folyó másik oldalára és az új közúti hídról vagy a Hotel Leotar előtti sétányról is élvezzük a Trebišnjica partján álló házsor egyedi látványát.

A XVI. században épült a város egyik mai szimbóluma, az Arslanagić híd. A Trebišnjica folyó két partját összekötő kőhíd eredetileg Trebinjétől 5 km-re északra épült. A két nagy és két kicsi, félköríves boltívvel épült híd ma is látható, Trebinje külvárosi részén. A hidat mindenképpen keressük fel, az óvárostól mindössze 15 perces sétával elérhetjük!

 

Trebinje az 1875 és 1877 közötti hercegovinai felkelés után szabadult fel a török uralom alól, majd 1878-tól 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia igazgatása alá került; másodrangú regionális szerepkört kapott, a jelentősebb fejlesztések elkerülték.

Újabb fejlődést már Jugoszlávia részeként élt át: a környező hegyek és folyók vízenergiáját kezdték hasznosítani. A vízerőművek, víztározók létesítése idején lakossága ismét növekedésnek indult. Az 1990-es évek boszniai háborúja ugyan közvetlenül nem pusztított a város területén, mivel Trebinje a szerb hadsereg kelet-hercegovinai bástyája volt. A boszniai szerb csapatok egyik főhadiszállása volt a város, mások között innen irányították Dubrovnik bombázásait is.

 

Trebinje ma is szerb többségű, a köztereken és utcákon a cirill betűs írásmód a döntő, a boltokban és kocsmákban szerb söröket lehet kapni, a közszolgáltatásokat is a Bosznia Szerb Köztársaság intézményei látják el. Bár Bosznia-Hercegovinában járunk és itt is konvertibilis márkával fizethetünk, itt más a postai szolgáltató vagy a telefontársaság is, mint Szarajevóban vagy Mosztárban.

A szerb többségű lakosságra utal a város feletti dombon álló Hercegovačka Gračanica pravoszláv kolostor is, amelynek építését 2000-ben fejezték be. A város minden részéről látható kolostor a koszovói Gračanica kolostor másolata. Hercegovina legszebb és legnagyobb ortodox kolostorában harangtorony, ikon galéria, plébánia, amfiteátrum, szökőkút, egyházi könyvesbolt, múzeum és kertvendéglő is található. A kilátás pedig pazar: előttünk terül el Trebinje, ráláthatunk az Arslanagić hídra és a város környéki kopár dombokra és hegyekre, amelyekre kisebb templomok illetve harangtornyok épültek.

 

Miután visszatértünk a város központjába, húzódjunk be a városfal előtti hatalmas téren található 100 éves platánfák árnyékába, ahol a lombkoronák alatt egy 500 férőhelyes nyári terasz is található. Itt van a város legnívósabb szállodája: a Hotel Platani, de itt kapott helyet a városi turistahivatal irodája is. A turistairodában ingyenes várostérképet és információkat kaphatunk, de ajándéktárgyak vásárlására is van lehetőség.

 

Trebinje megközelítése:

 

Periférikus fekvése ellenére, autóval Bosznia-Hercegovina bármely részéről elérhetjük a várost. Legcélszerűbb Mosztár felől érkezni, de a Dubrovnik környéki tengerparti nyaralás is összeköthető Trebinje meglátogatásával. Montenegró irányából is érkezhetünk.

Tömegközlekedéssel már nehezebb ide eljutni. Vasútja ma nincsen, így az autóbuszokat kell választanunk.

Ha Szarajevóból közvetlenül szeretnénk ideutazni, akkor a kelet-szarajevói (Istočno Sarajevo) autóbusz-állomásról induló járatokat vehetjük igénybe. (Ez az az autóbusz-állomás, amely NEM a szarajevói vasútállomás mellett van! Innen indulnak és ide érkeznek a szerb többségű területekről a járatok, de Belgrád, Užice és Podgorica felé is erről a pályaudvarról indul a buszok többsége!) Innen – többek között – 7:45-kor indul egy busz Trebinjébe, amely 12:40-kor érkezik. Vissza irányban 16:30-kor indul és 21:20-kor érkezik Szarajevóba (Centrotrans az üzemeltető).

Mosztárból reggel 6, majd 15 órakor és 17:30-kor indul busz. Az indulási időpontok változhatnak, de 2015 szeptemberében a 15 órás járat egy 9 személyes minibusz volt, amely közel 3 órás zötykölődés után érkezett meg Trebinjébe. Dubrovnikba vasárnap kivételével naponta 10 órakor indul busz, ellentétes irányban is napi egy járat van. Herceg Novi illetve Podgorica irányába pedig 3-3 járatpár áll rendelkezésre. (Információim szerint Herceg Novi-ba: 8:00, 9:30, 21:10, míg Podgoricába 8:30, 15:00, 20:00 az indulási időpontok – DE FELTÉTLENÜL ÉRDEKLŐDJÜNK a város szélén található, új autóbusz-állomáson az indulási időpontokról, mert azok szezonálisan változhatnak!!)

A Podgoricából induló és oda érkező járatok aktuális menetrendjét ezen a honlapon kereshetjük: http://www.busterminal.me/timetable