BalkánUtazó

Magyarkanizsa a magyar-szerb határtól mindössze 15 km-re található, így a Dél-Alföldről akár egynapos kirándulás keretében is felkereshetjük. Útba ejthetjük akkor is, ha Zenta vagy Palics és Szabadka az úti célunk. Ám felkereshetjük egy nagyobb vajdasági vagy szerbiai körút elején vagy végén is. Önálló utazásnak is ajánlom: különösen június közepén, a tiszavirágzás idején! A Tisza-parton állva (vagy csónakkal beevezve a folyóra) különleges élményben lehet részünk a kora nyári estéken. A város gyógyfürdőjében pedig lazíthatunk egyet a természeti különlegesség megfigyelése előtt.  

 

A település megközelítése:

 

Magyarkanizsára 2016-ig naponta kétszer kijárt egy motorvonat Szabadkáról, de a vasútvonalon azóta megszűnt a forgalom, sőt a sínek felszedése is napirenden van. Ezért – ha nincsen autónk – a busz az ideális választás. A városból induló és oda érkező buszjáratok menetrendjét az alábbi oldalon (is) megtalálhatjuk: http://www.visitkanjiza.rs/hu/menetrend

Illetve használhatjuk a szerbiai, országos menetrendi keresőt is: https://www.polazak.com/en/

 

Összességében autóval a legegyszerűbb az eljutás: Magyarország felől az M5-ös autópályán, Röszkénél hagyjuk el a határt, majd Horgošnál letérünk az autópályáról és alsóbbrendű úton, kb. 10 km megtétele után érünk be Magyarkanizsára. Ezen a mellékúton Zenta (szerbül Senta) felé folytathatjuk utunkat.

 

 

Gyógyfürdő Magyarkanizsán:

 

Magyarkanizsa környékén a XX. század elején két artézi kifolyós kút állt rendelkezésre az állatok itatására. Az állatállomány növekedése azonban újabb kutak fúrását igényelte. Az 1908 tavaszán fúrt új kút azonban különleges vizet adott: sárgás színű, erősen gázszagú víz bukkant a felszínre. Nemsokára csodatévő hatást tulajdonítottak ennek a kútnak.

A csodatévő kút híre egyre terjedt, így hamarosan pénzt is szedtek attól, aki a kút vizébe merítkezett. 1909-ben egy helybéli vállalkozó részvénytársaságot alapított és a helyi hatóságoktól koncesszióba vette a kutat. Grünfeld Hermann egy gyógyfürdő kiépítését tűzte ki céljául: a város határában található kútból a vizet csővezetéken szerette volna a település központjában található Népkertbe vezetni.

A Magyarkanizsai Csodakút Artézi Fürdő 1913 nyarán nyílt meg a vendégek előtt: volt itt termálvizes nyitott uszoda és 20 fedett fürdőkád is. Megkezdődött a célzott gyógyterápia is: a vizet reumás megbetegedések, izom-, ízületi és idegbetegségek kezelésére vették igénybe. Ám a vizet ivókúrákra is alkalmazták: elsősorban a gyomor- és bélpanaszokkal küszködők vették ezt igénybe. A vizet évekig palackozták is, az üvegek oldalán „A Csodakút vize – Magyarkanizsa” felirat szerepelt.

 

1945-től már állami intézményként működött az Artézi Fürdő, amelynek vizét a belgrádi vizsgálatok is gyógyhatásúnak ítélték. Így újabb kutatások kezdődtek, újabb fúrásokat végeztek. Ennek eredményeként új, kénes-nátriumos hévízre is bukkantak, s 1980-ra felépült a ma is látogatható, szállodákkal ellátott új gyógyfürdő és gyógyközpont.

 

A Tisza és Magyarkanizsa:

 

Magyarkanizsa a Tisza partján fekszik, ahol sétány, bicikliút és a nyári idényben szabadstrand várja a vendégeket. Nemcsak a gyógyfürdő melletti szállodákban szállhatunk meg, hanem működik egy Tisza-parti kemping is, amelynek környezetében számos éttermet is találhatunk.

A Tisza-part kétségkívül június első felében a legérdekesebb: ilyenkor rajzanak a csak néhány óráig élő kérészek. A rajzó kérészektől olyanná változik a folyó, mintha milliónyi kis, fehér virág ringana a víz felszínén: innen a név, tiszavirágzás.

​