top of page

Karlovo

 
A Balkán-hegység déli lábánál: Karlovo
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

Pirini túrám után kíváncsiságból meglátogattam Európa egyik 2019-es Kulturális Fővárosát, Plovdivot. Majd úgy döntöttem, hogy kis kerülővel, más útvonalon térek vissza Szófiába. Így Plovdivból észak felé fordultam, hogy a Balkán-hegység lábánál fekvő Karlovo városán keresztül utazzak vissza a bolgár fővárosba.

Volt néhány órám a Karlovo-Szófia gyorsvonatig, így besétáltam a központba, hogy körülnézzek. Nem vártam túl sokat a várostól, őszintén szólva paneltelepekre és egy szocialista-érában fejlesztett belvárosra számítottam (a google térképén ugyanis ilyen nevű városnegyedek szerepelnek, mint „Banglades” vagy „Poligona”, azaz sokszög).

 

Ezzel szemben kellemesen csalódtam! Karlovo viszonylag kicsiny központi része egy nagyon hangulatos, XIX. század végi, bolgár stílusú épületekkel teletűzdelt, macskaköves utcákkal átszőtt egyveleg, ahol a házak udvarait szőlő futotta be és mindenhol virágoskertek illatát érezhetjük.

 

Turistával alig találkozni, pedig a város neve a földrajz tankönyvekben is szerepel: Karlovo a Rózsák-völgyében fekszik, ami világhíres rózsaolaj-termeléséről. A településnek pedig díszletet ad a fölötte magasodó Balkán-hegység, aminek a közelben található a legmagasabb csúcsa is, a 2376 méterben tetőző Botev-csúcs. Túrázni indulókat sem láttam, pedig a csúcshódítás kiindulópontja Karlovo. S aki kirándulni indul a Középső-Balkán Nemzeti Parkba (Central Balkan National Park), megnézheti a város északi határában alázúduló Suchurum-vízesését is.

 

Karlovo Vasil Levszki szülőhelye, akit a „legkiválóbb bolgár” címmel emlegetnek, bárhol járunk az országban. Levski volt az, aki a XIX. század végén elkezdte előkészíteni a bolgár nemzeti felszabadító mozgalmakat, ami az Oszmán Birodalomtól való függetlenedést hozta magával. Nem véletlen, hogy a város ad otthont a Vasil Levszki Nemzeti Múzeumnak is, ahol életrajzával, munkájával, családi életével ismerkedhetünk meg, gazdag tárgy-, dokumentum- és fényképgyűjteménnyel.

 

A város másik fő látnivalója a macskaköves utcákat szegélyező XIX. századi házak sokasága. Közülük is kiemelkednek az egykori „han”, azaz a fogadó épületei, amelyek szintén kiállításoknak adnak helyet.

A központban, a fő téren egy régi mecset romjait is megtekinthetjük. Nincs is olyan rossz állapotban ám a hatalmas fák által árnyékolt török kori mecset, csak a minaret hiányzik, azaz csak annak csonkját fedezhetjük fel…

Száz szónak is egy a vége, Karlovo egy hangulatos, 30 ezer lakosú kisváros Közép-Bulgáriában. Érdemes megállni és beszívni a település hangulatát, ha erre járunk, de akár a Balkán-hegység legmagasabb régiójának felfedezéséhez is választhatjuk kiindulópontként. Könnyű ideutazni, akár kocsival, akár vonattal érkezünk és több szálláshely közül is válogathatunk.

 

A város megközelítése:

Nem csak autóval, hanem vonattal is több irányból jöhetünk. Vasúti fővonal köti össze Szófiával és a tengerparti Burgasszal, illetve egy szintén jelentős forgalmú vasúti szárnyvonal köti össze Plovdivval. Szófia kb. 2 és fél órányi, Burgasz 4 órányi, míg Plovdiv kb. egy órányi vonatozásra van. Az aktuális menetrendet a bolgár vasút honlapján kereshetjük: http://www.bdz.bg/en/

bottom of page