Apatin

Séta Apatin városában
 
A képre kattintva galéria nyílik meg!

A Magyarország felől az Al-Duna irányába vezető Duna-parti bicikliút első szerbiai állomása, a folyó bal partján fekvő Apatin. A Duna partján utazóknak mindenképpen érdemes itt megpihenniük, de a Vajdaságot járó és Zombor környékén barangolóknak is megéri a Duna-parti kitérő. Apatin ugyanis csak 15 km-re fekszik Zombor városától.

 

Mit kínál a város? A Duna partján kiépített korzón sétálhatunk egyet, majd megízlelhetjük a város halvendéglőinek egyikében az itteni halászlevet, az „apatinski riblji paprikaš-t”. Az árnyas fasorokkal szegélyezett belvárosi sétálóutcán beülhetünk egy kávézóba, ahol érdemes rendelni egy Jelen sört, amely Szerbia legnépszerűbb söre és itt, az Apatini Sörgyárban készítik. Ezután pedig elsétálhatunk a sörgyár épületei mellett is, ahol tudomásom szerint jelenleg nem működik üzemi sörpince.

 

A ma 17000 lakosú Apatint a XIV. századi források Apáti néven említik; a település ekkor a bátai apátsághoz tartozott. A XV-XVI. században mezővárosi rangra emelkedett Apatin hanyatlása a török megszállás idején teljesedett ki. A XVIII. századra elnéptelenedett települést württembergi német iparosokkal telepítették be. Ezt követően újabb fejlődés vette kezdetét, amelyet csak a két világháború állított meg. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásának székhelye volt. 1941-ben átmenetileg újra Magyarországhoz csatolták, de 1944 őszén a szerb partizánok elfoglalták a várost. A lakosság nagy részét munkatáborokba szállították és az elüldözött sváb lakosság helyére likai szerbeket költöztettek. Ma a város lakosságának 75%-a szerb.

 

A város néhány nevezetességéről dióhéjban:

 

A belvárosi sétálóutca keleti végén magasodik a városháza. Különleges formájú tornyáról már messziről észrevehető, s ezért egy fontos tájékozódási pont. A XX. század első évtizedében, szecessziós stílusban épült. Egy tűzvészben részben leégett, s az elmúlt években újították fel teljesen.

 

A sétálóutca másik végétől csak egy ugrás az Apatinska Pivara, azaz a sörgyár. Az 1756-ban alapított gyár a legrégebbi, folyamatosan üzemelő szerbiai sörfőzde. Itt készül a Jelen Pivo, amely Szerbia-szerte kapható.

 

A belvárosi sétálóutcáról rövid gyaloglás a Duna partja, ahol szintén egy szépen kiépített korzót találunk. A sétány egyik vége a kikötőbe torkollik, amelynek közelében szálloda és étterem is működik. A korzó másik végén található az 1998-ban, szerb-bizánci stílusban épült ortodox templom. Ennek közelében, a használaton kívüli vasúti sínek túloldalán van a város egyik leghíresebb halétterme, a „Šaran”.

 

A felsoroltakon túl, ha barangolunk Apatin utcáin, még számos műemléket fedezhetünk fel. Az ortodox templomok mellett van a városnak római katolikus temploma, egykori zsinagógája, több műemléki védettség alatt álló népi lakóháza egy kisebb helytörténeti gyűjteménye is.

 

A város határában működik egy népszerű gyógyfürdő, a Banja Junaković.

 

A város megközelítése:

 

Az autóval utazóknak egyszerű dolguk van: Zomborból vezet Apatin felé egy mellékút, amelyen 10-15 perc alatt a Duna-parti kisvárosban vagyunk.

A város a Duna-menti kerékpárút fontosabb pihenőhelye; a bicikliút mentén (egészen az Al-Dunáig) tájékoztató táblák segítik a térség felfedezését.

 

A tömegközlekedést jelenleg csak a busz képviseli. Ugyan Zomborból egy vasúti szárnyvonal vezet Apatinba, ezen jelenleg szünetel a személyforgalom. Zomborból óránként vagy másfél óránként indulnak autóbuszok Apatin felé; az ellenkező irányban is hasonló a kínálat. A menetidő kb. fél óra. A pontos menetrendről az alábbi honlapon lehet tájékozódni: http://www.severtrans.rs/red-voznje/

A „Sombor-Apatin-Sombor” menetrendre kattintva táblázatos formában jelennek meg az indulási időpontok. (A „svaki dan” megjegyzés arra utal, hogy a busz minden nap közlekedik, míg a „radni dan” jelzésű buszok csak munkanapokon járnak.)

 

© 2014-2020 by Sali Zoltán. All rights reserved

  • vimeo
  • Twitter Clean
  • facebook
A Városháza épülete